Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

282 Ellátási szerződés személyesen teljesítendő és vehető igénybe; következéskép az ebből eredő jog és kötelezettség kölcsönös beleegyezés nélkül másra át nem ruházható és a tartásra jogosult a tartási kötelezettséggel terhelt ingatlan árverési vevőjétől a tartást természetben elfogadni nem köteles, hanem a tartás egyenértékét követelheti. (C. 1906. nov. 2. I. G. 327/1906. sz.) 1105. Az állandó törvénykezési gyakorlat szerint a visszatérő időszakokban fizetendő tartás után kamat nem állapitható meg. (C. 1905. jan. 7. I. G. 445. sz.) 1106. A szabad lakás és minden szükségessel ellátásból álló kikötményhez való jogát a kikötményes nem veszti el az által, hogy más községbe tette át lakását, ha nem volt kikötve, hogy a kötelezettel egy háztartásban éljen és ehhez képest a kikötményt természetben élvezte. (C. 1906. jun. 15. I. G. 76. sz.) 1107. Jogszabályt képez az, hogy a nő szülői vagy nagyszülői házához befogadott s ott családjával együtt tartásban és teljes ellátásban részesülő férj, — külön kikötés nélkül — a háztartás és a gazdaság körül végzett munkájáért az ellenértékképpen családjával együtt élvezett ellátáson felül külön díjazást nem követelhet. (Bpest T. 1905. nov. 23. I. G. 291/905. sz.) 1108. Jogszabály az, hogy ellenkező kikötés hiányában a szerződésileg kötelezett lakás, élelmezés, ruházat, fűtés és világítás az ezt elvállaló fél részéről természetben s az elvállaló háztartásában szolgáltatandó és mindezeknek egyenértéke csak akkor követelhető a jogosított részéről, ha a szolgáltatásoknak természetben való élvezhetését a kötelezett saját hibájából teszi lehetetlenné. (C. 1905. decz. 14. I. G. 306/905. sz.) 1109. Az O. P. T. 902. és 906. §-aiban foglalt rendelkezéssel nincs ellentétben az az általánosan elfogadott jogszabály, hogy oly esetben, midőn a természetben való eltartás kiszolgáltatása többé nem lehetséges, annak értéke megfelelő pénzösszegben megállapítandó és a kötelezett a pénzbeli egyenérték megfizetésére kötelezendő. A tartási kötelezettség oszthatatlan lévén, ha annak természetben való kiszolgáltatása az egyik félre lehetetlenné vált, a többi kötelezett fél is a természetben való eltartás helyett a tartás egyenértékének megfizetésére kötelezendő. (C. I. G. 509/1900. sz.) 1110. A kikötményre jogosult a kötelezettől a szerződésben biztositott lakás és termények pénzbeli egyenértékét követelni jo-