Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

78 Jognyilatkozatok értelmezése donos vevőkörének esetleges elmaradása annál kevésbbé lehet szerződésbontó ok, mivel a vevőkörnek megmaradása iránt, e kör hozzájárulása hijján, az eladó jogilag kényszeríthető kötelezettséget nem is vállalhat. Ama körülmény, következményei pedig, hogy felperesek minden szakértelem hijján vállalkoztak egy mézeskalácsos üzlet vezetésére, az alpereseknek nem róhatók terhükre, hanem e gondatlanságnak következéseit csakis a felpersek tartoznak elviselni. (G. 1910. szept. 1. 980/910. sz. II. p. t.) 295. Az ügylet létesítésénél az egyik félnek tévedése, ha az nem a másik szerződő fél által idéztetett elő, az ügylet hatályára nézve magában véve befolyással rendszerint nem bir. Az ingatlan tulajdonosa, aki nem vállalt kifejezetten szavatosságot a vadállomány iránt, s nem kötelezte magát kifejezetten arra, hogy bizonyos területen a legeltetést gyakorolni nem fogja, nincs elzárva attól, hogy azért, mert a területet haszonbérbe adta, azt a gazdasági elvek szerint használhassa. (Curia I. G. 405/1903. sz.) 296. A bűnvádi feljelentéssel való fenyegetés nem kényszer. Alperesek azt, hogy a váltót ittas állapotukban irták volna alá, nem bizonyították, mert a kényszernek vagy megfélemlítésnek, hogy annak alapján a jogügylet érvényteleníthető legyen, oly természetűnek kell lenni, hogy az ellen a törvényadta védelem kizártnak tekintessék, már pedig alperesek által felhozott az az állítólagos fenyegetés, hogy a váltó alá nem írása esetére felperes bűnvádi feljelentést tesz alperesek ellen, bebizonyítás esetén sem tekinthető oly kényszernek, melynek alapján meg volna állapitható, hogy a váltó aláírása alapos megfélemlítés és kényszer utján csikartatott ki. (C. 1890. szept. 17. 363. sz.) 297. A kényszernek, hogy ennek alapján valamely jogügylet érvényteleníthető legyen, közvetlen és elháríthatatlan veszélylyel kell járnia, vagyis oly természetűnek kell lennie, hogy az ellen a törvény engedte azonnali védelem kizártnak tekintessék. Ilyennek nem tekinthető a férjnek az a kijelentése, hogy nejétől, ha a tartás kérdésének szabályozásáról felvett okirat aláírását megtagadja, minden segélyt elvon. (Curia I. G. 312/1900. sz.) 298. A károsultnak az a nyilatkozata, mely szerint a kárával elkövetett kihágás iránti eljárás folyamatba tételét helyezi kilátásba, nem tekinthető jogtalan megfélemlítésnek. (Curia I. G. 552/1902. sz.) 299. A közjegyzői okiratban foglalt szerződésben a szerződő felek világosan kifejezvén akaratukat, annak értelmezésére ok fenn nem forog, a tartalomtól eltérő értelmezésnek, a szerződés tartalma kibővítésének vagy a szerződéstől eltérő akaratnyilvá-