Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

76 Jognyilatkozatok értelmezése ség daczára annak az egész követelést kifizetendi, az ily ígéretet tevő adósra nézve joghatályos, mivel ily megállapodás feltétlenül parancsoló vagy tiltó törvénybe nem ütközik. (C. 1899. április 20. 266. sz.) 290. Abból a megálapitott tényből, hogy igénylőnek és végrehajtást szenvedőnek ez utóbbi tulajdonát képező ingatlan vételére vonatkozó szerződés kiállításakor nem az volt az akarata, hogy közöttük az ingatlanra nézve vételi vagy általában valamely szerződés csakugyan létesüljön, hanem csupán az, hogy az illető ingatlan és ennek terménye a végrehajtást szenvedő hitelezői elől elvonassék, jogszerűen következtethető, hogy az okiratba foglalt adásvételi szerződés színlelt. (C. I. G. 333/1901.) 291. Habár a tévedés önmagában nem mindig szolgálhat jogszerű alapul a jogügylet hatálytalanítására, a fenforgó esetben azonban nyilvánvaló, hogy a felperest igazolt tévedése tekintetében saját gondatlansága nem terheli s igy a tévedés alapján a jogügylet hatálytalanítandó. (C. 1900. jun. 6. 1767.) 292. Ha a szerződő fél a másik félnek tévesztő, vagy tévedésben tartó ténykedése nélkül volt tévedésben, ugy tévedése nem vonhatja maga után elvállalt kötelezettségének érvénytelenségét. (C. 1900. márcz. 7. G. 21.) 293. Eredeti festményeknél a festő neve a kép értékére irányadó s esetleg oly lényeges tulajdonságot képez, melyre nézve a vevő czélzatos megtévesztése az adásvételi ügylet érvénytelenítésére önálló jogalapul elfogadható. (C. 1886. jan. 26. 6222.) 294. I. A megtévesztés a szerződés érvénytelenítésére okul csak akkor szolgálhat, ha egyfelől az az ügylet tárgyának valamely lényeges tulajdonságára vonatkozott, másfelől pedig a megtévesztett által rendes gondosság mellett eleve nem volt elkerülhető és a megtévesztés vitatott hátrányai az állítólag megtévesztett félnek magatartásától függetlenül léteztek, vagy állottak be. — II. Valamely üzlet átruházásánál a korábbi üzlettulajdonos vevőkörének esetleges elmaradása annál kevésbbé lehet szerződésbontó ok, mivel a vevőkörnek megmaradása iránt, e kör hozzájárulása hijján, az eladó jogilag kikényszeríthető kötelezettséget nem is vállalhat. Szegedi tsz.: A keresetet elutasítja. Indokok: Felperesek a másodrendű alperestől megvett mézeskalácsos üzletre nézve az alperesekkel kötött átruházási szerződésnek stb. érvénytelenitését azon az alapon kérik, hogy alperesek őket a másodrendű alperes tulajdonát képezett üzlet megvételére azzal bir-