Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)
70 Feltétel és időhatározás jó erkölcsökbe nem ütközik s ekként ez a feltétel érvénytelennek nem tekinthető. (1901. okt. 15. G. 132.) 260. Győri T.: Időmeghatározás csak akkor állapitható meg, ha a kikötött időpont bekövetkezése bizonyos, ha ellenben az időpont bekövetkezése bizonytalan, — lehet, hogy bekövetkezik, lehet, hogv nem, — akkor az időmeghatározás feltétellé válik. (1898. jan. 27. G. II. 87/1897. sz.) 261. Valamely követelés megfizetésének ideje feltételesen is meghatározható és aggálytalanul köthető bizonyos hagyatékba, vagy akár az adós tulajdonához tartozó ingatlan eladásához és a befolyandó vételárból leendő kiszolgáltatáshoz. Az adós az ingatlanok alkalmas időben való értékesítéséhez hozzájárulni és ezzel a követelés kielégítését előmozdítani köteles, mit ha megakadályozna, tartozása azonnal esedékessé válik. (C. 1910. június 3. 1366/910. P. sz. VIII. p. t.) 262. Valamely jogosítvány létrejöhet és fennállhat akként is, hogy az hatályossá csak valamely idő eltelte után vagy valamely feltétel bekövetkezte esetén válik, ez a körülmény tehát sem magát a jogosítványt, sem a jognak telekkönyvi bekebelezését érvénytelenné nem teszi. C: Peres felek előadása egyező arra nézve, hogy a felperes jogelőde gr. E. M. az 5:/. alatt hiteles másolatban csatolt, „haszonbérleti szerződés"-sel 50, esetleg 80 évi időtartamra az alperesre ruházta át többek között a bánhidai 504. sz. tkjkvben foglalt ingatlanaira nézve a kizárólagos kőszénkutatási, bányanyitási és kiaknánázási jogot, mindamellett az emiitett szerződés 3. §-ában foglalt azzal a korlátozással, hogy a szóban forgó jog gyakorlása alól az ált. bányatörv. 17. §-ának rendelkezései alá tartozó ingatlanok, a már létező és létesitendő vadaskertek kivétetnek, kiköttetvén ezekre nézve, hogy bányamüvek és munkáslakások ezektől csak egy km.-re állíthatók; a szerződés 15. §-ában a felperes jogelőde minden korlátozás nélkül megengedtem jognak azon ingatlanokra, amelyek belsőséget nem képeznek, telekkönyvi bekebelezését. Az 5-/. alatt hiteles másolatban csatolt szerződésnek ezen rendelkezéseit egymással kapcsolatban tekintve, a kir. Curia ugy találja, hogy a szerződő felek akarata az volt, mikép az alperes javára megadassák és telekkönyvileg biztosittassék 50, esetleg 80 évi időtartamra a kőszénkutatás, bányanyitás és kiaknázás joga, hogy a telekkönyvi bekebelezés alól a felek akarata kifejezetten csupán a belsőséget vette ki, a vadaskerteket tehát nem, hogy végül az alperes jogának szerződéses egyedüli korlátját az képezi, mikép az alatt az idő alatt, amig a szerződésben felsorolt ingatlanok valamelyik része az ált. bányatör-