Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

68 Feltétel és időhatározás bizonytalan esemény bekövetkeztétől. (C. 1899. okt. 13. I. G. 334.) Hasonló: Bpesti tábla I. G. 264/1898. és I. G. 118/1902. sz.) 25Í. Az adósnak az adóslevélben foglalt az a nyilatkozata, hogy az ott kitett összeget azon a napon fogja kifizetni, amikor neje a válókeresetet ellene beadja, fizetési idő meghatározása mellett feltételt is foglal ngyan magában, azonban a válókereset be nem adása esetére nem lévén kikötve a kötelezettség megszűnése, ha az adós neje elhaláíosván, a válókereset be nem adatott, ezzel a fizetési kötelezettség jogilag meg nem szűnt. (C. I. G. 202/1901.) 252. A bontó feltétel mellett létrejött vagyonátruházás a feltétel beálltával joghatályát veszti és az előbbi állapot visszaállítandó. (C. I. G. 78/1902.) 253. Marosvásárhelyi T.: A jogügylet indoka három esetben lehet döntő s a bíró e részben a tényállást csak e három esetben volna köteles megállapítani. 1. Az osztrák ptkv. 901. §-ában foglalt rendelkezés szerint a szerződés indoka a terhes szerződés érvényességére befolyást csak akkor gyakorolhat, ha felek a szerződés indokát föltételül kötötték ki. Hogy pedig ilyen kikötés történt s hogy ez most lényeges volna, azt nem is állítják az alp.-ek; 2. az indok tekintetbe jöhet még akkor, ha turpis causa alapján támadják meg az ügyletet. Ily támadást alp.-ek szintén nem intéznek; 3. az indok lényeges még, ha a szerződés kétes értelmének magyarázásáról volna szó, ily kételyre alapot azonban a szerződés nem ad. Az indok tényállásának megállapítása tehát a jelenlegi esetben közömbös. (1901. okt. 1. G. 63. sz.) 254. Felp. keresetében és válaszában azt adta elő, hogy az anyja után örökölt ingatlanának jövedelmét nagykorúságától kezdve az atyja haláláig lefolyt 19 éven át, azért nem követelte az atyjától, mert abban a feltevésben volt, hogy atyja halála után annak összes vagyona ő reá fog szállani, s ily módon a nagykorúságának ideje alatt atyja által beszedett jövedelmet annak vagyonában megtalálja. Felp. ezen előadásában annak beismerése is foglaltatik, hogy felp. nagykorúságának elérte után az anyja után örökölt ingatlant önmaga is a nélkül engedte át az atyja birtokába, hogy annak használatáért valami ellenszolgáltatást kívánt volna. S az a körülmény, hogy felp. abban a feltevésben nem kivánt az atyjától az ingatlan után hasznot, hogy az atyja halála után annak összes vagyonát örökölni fogja és hogy ebben a feltevésben csalatkozott, nem szolgálhat alapul arra, hogy felp. az atyjának ellenszolgáltatás kikötése nékül átengedett ingatlan