Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

A szerződések tárgya 61 sági szakértőnek tekinti és mint ilyeneket kizárja ugyan olyan birtokrendezési munkálatok elvállalása és folytatásától, melyekben saját személyükben érdekelve vannak, azonban a fentebb hivatkozott törvények és rendeletek a szorosabban vett Magyarország területein működő mérnökökre kiterjesztve nincsenek s ezeken a területeken a mérnököket a fentebb kiemelt irányban korlátozó törvény vagy törvény erejével biró rendelet hatályban nincs. (Cnria 1909. febr. 24-én 5302/1908. sz.) 235. Alperes a kereseti váltót tisztán árkülönbözetre irányuló tőzsdei ügyletekből eredő vesztesége fejében adta a felperesnek, mint a tőzsdejátékot közvetitő félnek, ily körülmények között pedig a tőzsdejátékból eredő s ez okból birói uton nem érvényesíthető követelés hitelezésének esete forogván fenn, az alapügyletből merített kifogásnak a váltó alapján fellépő közvetlen féllel szemben való érvényesítése nincs kizárva. (C. 1909. febr. 5-én 710 sz.) 236. A végrendeletnek az a kikötése, hogyha az örökös valakivel vadházasságra lép, a hagyaték az utóörökösre szálljon: a jó erkölcsökbe nem ütközik. (C. 1909. május 19-én 681/1909. sz. I. p.) 237. Nem forog fenn turpis causa azon tényben, hogy az egyik szerződő fél alkalmazottja a másik szerződő féltől a felek között tervezett csereügylet létrejötte esetére 20.000 K. tiszteletdíjnak részére való fizetésére kötelező ígéretet elfogadott, mert megbízójának, aki iránt hűséggel tartozott, az esetről jelentést tett s az azt tudomásul vette. (C. 1910. május 25-én 801. sz.) 238. Gyógyszertári engedély kieszközléséért kötelezett díj összege bíróság előtt nem követelhető. C: Mindkét alsóbb bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A válasziratból felhozott felperesi tényállításokból kitetszőleg felperes azért kötelezte magát a M. P. részére 6000 K fizetésére, mert ez a M. S. befolyásának a belügyminisztériumban a felperes javára érvényesítését helyezte 'kilátásba s felperes azért fizetett 6000 K-t, mert M. S. a felperes érdekében befolyását a belügyminisztériumban érvényesítette, a felperes érdekében közbenjárt. Az ilyen szerződésből, a melylyel felperes vagyoni előnyt ígért, a másik fél pedig vagyoni előnyt fogadott el azért, hogy a vagyoni előnyt elfogadó fél vagy a maga, vagy a szerződésen kívül álló harmadik személy befolyását a hatóságoknál a felperes érdekében felhasználja, a bíróság előtt érvényesíthető kötelem nem származik, aminek okvetlen folyománya az, hogy a vagyoni előny a közbenjáró féltől, ha az neki már megadatott, bíróság utján vissza nem követelhető.