Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

5'i A szerződések tárgya Az a fizetési Ígéret, amely a megindított hivatalos eljárásnak abbauhagyása czéljából, ennek a felek akaratától nem függő megszüntetésétől feltételezetten tétetett, jogi kötelmet nem létesít. (C. I. G. 44/1900. sz.) 212. A hitelező kielégítése nélkül is megszünhetik ugyan a kötelem, ha a teljesítés lehetetlenné válik, de az adós a teljesítés lehetetlensége miatt is csak akkor szabadul fel a kötelezettség alól, ha a teljesítés lehetetlensége az adós hibáján kivül eső véletlen, vagv el nem hárítható körülmény folytán következik be. (C. 1902. I. G. 90. sz.) 213. A rendszeres élelmezésből előállott követelés a korlátolt korcsmai hitel körébe nem tartozik. (1883: XXV. t.-cz. 22. §.) (Marosvásárhelyi T. 1898. nov. 29. G. 73. sz.) 214. Az uzsoratörvénynek törvényhozásilag is kifejezetten elérni kívánt czélja az, hogy az alsóbb földműves- és iparososztályokat a korcsmai hitelezés utján való kizsarolástól megóvja; már pedig a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint felp. kereseti követelése a fentjelzett osztályok egyikéhez sem tartozó személy által és személy hitelére történt megrendelésből származik és a felebbezési bíróság ítéletében egyébként sincsenek megállapítva olyan tények, amelyekből a felp. kereseti követelésének uzsorajellegére jogszerűen következtetni lehetne. (C. ]903. I. G. 90. sz.) 215. Az a körülmény, hogy valamely jogosultság és ennek kizárólagossága tételes törvényben vagy állandó jogszokásban elő nem fordul, nem zárja ki azt, hogy valamely jogosultság és ennek kizárólagossga az érdekelt felek összessége által szerződésileg megállapittassék. A felebbezési bíróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott 2-/. alatti okirat szerint alp. a felp. városban sátortábor-helyiséget létesítvén, az érdekelt felek összessége megállapodott abban, hogy az illető sátortáborban a kantinjog és az ebből befolyó összes bérjövedelem a felp. tulajdona, felp. tehát szerződésileg nyert kizárólagos jogosultságot arra, hogy az illető sátortáborban olyan tárgyak árusítása után, melyek kantinban árusittatni szoktak, az árusítás bérbeadása utján befolyó jövedelmet magának követelje és megtartsa; ezt a kizárólagos jogosultságot fogadta el a felebbezési bíróság is, mint olyant, ami felperest megilleti, tehát a felebbezési bíróság nem helyezkedett arra az álláspontra, hogy a felperesi város egész területén illetné meg felperest ama tárgyak kizárólagos árusításának a joga. (Curia 1902. I G. 360. sz.)