Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

50 A szerződések tárgya tan dó lett volna; minthogy azonban felperesek ezt nem felebbezték stb. st'b. A viszonkeresetet elutasító részéi azért kellett helybenhagyni, mert megállapítható az, h/ogy felpereseknek lovas bandérium, kocsikiséret, zászlók beszerzése stb. körül a kereseti összegen felül is merülhettek fel költségei, melyeknek külön fedezését alperes nem bizonyította és az alperes azáltal, hogy felperesek számlázott követelésének rendezését a viszonkeresetbe vett összeg leszámítása és jogfentartás nélkül elfogadta, elfogadottnak veendő az is, hogy a különben is zárszámadási kötelezettség nélkül átadott ez az összeg a felperesek által megengedett választási czélokra használtatott fel, ezáltal pedig jelentőségét veszítette alperesnek főesküvel bizonyítani kivánt az a védekezése is, hogy ő a 450 K-t csakis a választóknak a választás napján befuvarozására s ottani ellátására adta. (1910. márczius 1. 5289/909. VIII. p. t.) 180. Az 1883 :XXV. t.-cz. 22. f -a szerint a korcsmákban és más italmérési helyiségekben kiszolgáltatott italok ára iránti követelés fejében a biróság csak azt az összeget Ítélheti meg, amely összeg az e §. második bekezdése értelmében szabályrendeletileg lett meghatározva. Kétségtelen, hogv a korcsmai hitel az egyesek károsodásának megelőzése ezéljából nem csupán az italmérő helyiségekben elfogyasztott szeszes italokra, hanem általában a kiszolgáltatott, tehát az itn.lmérésektől el is vitt szesznemüekre nézve korlátolva lett. (C. 1901. február 28. 1242/1900. sz.) 181. Felperes keresetében azt adja elő, hogy alperes N. Eszter hajadont azért adta felpereshez lakás- és ellátásra, hogy alperes azt a nevezett hajadont látogathassa és hogy az alperes és N. Eszter között fennállott szerelmi viszonyt alperes felesége előtt eltitkoltatván, zavartalanul folytathassák, e szerint a felperes és az alperes között állítólag létrejött megállapodás az alperes és N. Eszter között fennállott erkölcstelen viszony további folytatása és palástolása czéljából jővén létre, minthogy erkölcstelen ügylet biróság előtt érvényesíthető kereset alapjául nem szolgálhat, a minélfogva felperest keresetével feltétlenül elutasítani kellett. (C. 1895. február 27. 1162/1895. sz.) 182. A megtámadott jogügylet valódi czélzata a házasságon kívüli, nz erkölcsi törvénybe ütköző együttélésre, illetve a peres felek vagyoni viszonyainak ez alapon való szabályozására irányult, már pedig az ilyen jogalap, illetve a közerkölcsbe ütköző ilyen jogczim a tulajdon megszerzésére és fenntartására nem alkalmas, minélfogva a felperesnek az ezen érvénytelen alapon és czimen szerzett tulajdonjog törlésére irányuló keresete jogosult. (C. 1898. november 22. 4164. sz.)