Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

42 A szerződések tárgya kai szerint, sem az Ígéret tevőjével, sem annak örököseivel szemben birói uton nem érvényesíthető; s minthogy az a tény, hogy a gyermekek tartásdija tekintetében felperes néh. N. G. J..-val megegyezett s ez utóbbi vele szemben annak megfizetésére kötelezettséget vállalt, a bizonyítás eredménye alapján meg nem állapitható, ily jogalkotó tény hiányában pedig, miután azt felperes birói uton érvényesíteni éveken át elmulasztotta, az állandóan követett birói gyakorlat szerint, olyannak tekintendő, mint aki gyermekei tartásdijáról azok természetes atyjával szemben lemondott s a tartást magára vállalta: mindezeknél fogva a kir. törvényszék felebbezett Ítéletét az itt és vonatkozóan felhozott indokai alapján helyben kellett hagyni. C: A másodbiróság Ítéletét felhívott és felhozott indokainál fogva helybenhagyja. (1910. január 11. 5394.) 143. Bordélyüzlet eladása erkölcstelenség czimén érvénytelen. C: A kereset alapját képező és a peres felek között sem alakilag, sem tartalmilag nem vitás szerződésnek 1., 4. és 7. pontjaiból világosan kitűnik, hogy a peres felek egymással nemcsak bérleti és vételi szerződést kötöttek, hanem felperes eladta alpereseknek az egész bordélyüzletet oly czélból, hogy az alperesek ezt az iparágat továbbra is ugyanabban a házban és ugyanazzal a berendezéssel folytathassák, amint azt felperes ezelőtt űzte; és felperes e szerződés rendén arra is kötelezte magát, hogy ha a bordélyüzlet ugyanott bármi okból folytatható nem volna, alperesek részére hasonnemü, ily czélra alkalmas házat fog építtetni és berendezni. Ez az ügylet nyilvánvalóan a jó erkölcsökbe ütközvén, a fennálló jogszabály értelmében az ebből folyó igények bíróilag nem érvényesíthetők. (1906. márcz. 7. G. 554. sz.) 144. Az olyan szerződéses megállapodás, mely a tanítási dij ellenértékét az ennek befejezésétől számított bizonyos éveken át elért jövedelem meghatározott százalékának lekötésében állapítja meg, általában nem érvénytelen. (Bpesti T. 1906. február 8. I. G. 403/905. sz.) 145. Nem ütközik tiltó törvénybe, sem a jó erkölcsbe utóajánlat nem tételére ellenérték kikötésével az árverés után létesült állapodás. (Debreczeni T. 1905. szept. 21. G. 127. sz.) 146. Bank és bizományi ügyletekkel foglalkozó kereskedő czéggel nem kereskedő által feltűnően nagy mennyiségű gabona iránt kötött ügylet, ha az ügylet csak a jelentkező különbözetre irányul: játék és fogadás gyanánt tekintendő. (C. 1906. június 22, I. G. 93. sz.)