Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)
Köteles rész hagyó kijelentette, hogy a hozomány kifizetése iránt vállalt kötelezettsége átszáll örökösére is, aki köteles lesz, ha ő addig a tőkét ki nem fizetné, a kamatokat az okirat értelmében, a tőkét pedig az ő halálától számítandó 8 év alatt megfizetni. (C. 1908. máj. 27. 6057. sz.) 619. Ha az egyik örökös jövőbeli öröklési igényéről lemondott, az az érték, mely a lemondás fejében neki adatott, nem számítható a hagyatékhoz egy másik örökös kötelesrészének kiszámításánál. (C. 1908. febr. 6. 6854/907. sz.) 620. A betudásra kötelezett örököstárs az örökhagyótól előre kapott tárgyat nem csupán használatra kapja azzal a kötelezettséggel, hogy azt az öröklés megnyílásakor a hagyatékba visszaszolgáltassa, hanem tulajdonul, miből folyólag a tárgy értékének emelkedése vagy csökkenése, esetleg elenyészése is a betudásra kötelezettet illeti; ebből pedig okszerüleg következik, hogy az előre kapott tárgy nem természetben adandó osztályra (reális collatió), hanem értékben (ideális collatió), következéskép helyes a másodbiróság Ítéletének az a jogi álláspontja, amely szerint a felperest megillető kötelesrész kiszámitásának alapjául szolgáló vagyonérték megállapításánál az egyes örökösöknek előre kiadott tárgyak értékét az adományok kézhezvételének időpontja szerint határozta meg. (C. 1907. okt. 30. 7098/906. sz.) 621. Az a jogszabály, hogy a kötelesrésznek több, nem egy időben tett ajándékozás által való megsértése esetében első sorban a legutoljára megajándékozott a felelős, nem alkalmazható abban az esetben, amidőn az örökhagyó az ő törvényes örökösei részére tesz különböző időben többrendbeli ajándékozást; mert ebben az esetben a megajándékozott örökösök javára tett ajándékozások az örökhagyó vagyonából előre kapott érték szempontja alá esnek s igy mindazok az örökösök, akik ily uton törvényes örökrészüknél nagyobb értékhez jutottak, ennek az arányában felelősek a kötelesrészében megsértett örökös igényével szemben; és a kötelesrész kiszámitásának alapjául szolgáló vagyonérték, valamint a perbe vont egyes megajándékozottak által a kötelesrészben sértett részére fizetendő összegek is megállapíthatók anélkül, hogy az összes megajándékozottak perbe volnának vonva. (C. 1907. máj. 16. 7407/1906. sz.) 622. A kötelesrészért a megajándékozottak nem egyetemlegesen, hanem az általuk ajándékul nyert vagyonértékek arányában felelősek a szükségörökösnek. C: A kir. Guria a másodbiróság ítéletét az elsőbirói ítéletre is