Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

A szerződés alakja 35 a feleknek valódi egységes akaratelhatározását és akaratkijelentését; nem pedig azért, mert a felek között a szerződést nem az okiratnak kiállítása, hanem a feleknek valódi egységes akaratelhatározása és akaratkijelentése alkotja. (C. I. G. 193/1908. sz.) 134. Amikor az alperes a haszonbért 1909. jan. 31-e helyett 1909. február 3-án adta fel postára s ebbe a késedelmi időbe ünnepnap is esett (február 2.), tekintettel arra, hogy a szerződő felek a pontatlan fizetést akként értelmezték, hogy egy kis pontatlanság nem lesz baj s emiatt a felperes megszüntetési jogával nem fog élni, ez a csekély, menthető késedelem az alperesre nézve oly beszámítható mulasztásnak nem vehető, amely miatt a fenforgó esetben a felperes a szerződést megszüntetni volna jogosítva. (C. 1909. október 12. 9178. G. sz.) 135. Helyiérdekű vasút részére kötelezett hozzájárulás; részvény aláírási előszerződés kötelező hatálya, alakszerűségek nélkül. B. I. a keresk. minisztertől 1908-ban előmunkálati engedélyt kapott; a vasutterv és költségvetési előirányzat megállapítása s előteijeszthetése végett a vasúti érdekeltséggel a hozzájárulás biztosítása érdekében tárgyalást folytatott; a vasút kiépíttetett; a részvénytársaság, mely az előmunkálati engedélyes jog utódjává lett, megalakult... ... Az M.-ban 1900. június 5-én tartott vasúti érdekeltségi gyűlésen alperes kinyilatkoztatta, hogy ő az általa a . . . létesítendő vasútra jegyzett 60.000 korona hozzájárulási összeget . . . felajánlja arra az esetre, ha a vasút kiépíthető lesz s az érdekeltség, valamint a jelenlevő előmunkálati engedélyes ezen nyilatkozatot tudomásul vették. A tanuk s az A) alatti jegyzőkönyv tartalma azt is bizonyítják, hogy alperes nyilatkozata feltétlenül tétetett s a jelenlevő B. I. előmunkálati engedélyes által és ily értelemben tudomásul vétetett és elfogadtatott. A törvényszék nem tehette magáévá alperes ama jogi álláspontját, hogy a kötelezés érvénytelen, mert az mint részvényaláirásra irányuló szerződés a kereskedelmi törvény 150., 151. §§-ainak meg nem felel. Az ily kötelezés ugyanis nem esik a részvényaláirás fogalma alá. A jelzett szerződésben alperes mint a B. I. előmunkálati engedélyes közreműködésével alapítandó helyiérdekű vasúti részvénytársaság leendő részvényaláirója lépett az engedélyessel jogviszonyba s abban arra kötelezte magát, hogy a vasúti engedélyes által alapitandó részvénytársaság alaptőkéjéhez törzsrészvények fejében 60.000 koronával járul. Mivel pedig a részvénytársaság csak később, 1905. november 14-én alakult meg, a fent jelzett, az engedélyes és alperes közt 1900. június 5-én létrejött szerződés csak részvényaláirási előszerződést és nem a kereskedelmi törvény 150. és 151. §§-aiban szabályozott rész3*