Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)
Szerződések alakja 25 követelés az adásvételi szerződés 7. pontjában érintett zálogjogi terhek közé tartozik. Felperes az adásvételi szerződés megkötéséről tudomással birt, annak feltételeit ismerte, de tagadta, hogy a szerződés pontozataihoz hozzájárult volna; ebből pedig megállapítható az, hogy tudomással birt arról, hogy férje és anyósa, vagyis az eladók a fennálló tehertételek levonása után fennmaradó egész vételárt a vevőktől felvéve, azok irányában azt a nyilatkozatot tették, hogy a felperes követelése már fenn nem áll; megállapítható ez annál inkább, mert felperes beismerte, hogy férje és anyósa a törlési engedély kiállítását tőle több izben követelték, de ő ezt megtagadta. Ezeket egybevetve azzal a ténynyel, hogy felperes ennek daczára követelésének érvényesítésére 23 éven át semmiféle lépést nem tett, holott beismeri, hogy családjával együtt teljesen tönkrement, hogy továbbá felperes ezt a pert csak akkor tette folyamatba, a midőn a szerződő felek egyedül az alperes kivételével mind elhaltak, az alperes pedig annálfogva, hogy az adásvételi szerződés lebonyolítását néhai férje végezte, az ügy közelebbi részleteit nem ismeri: megállapítható, hogy felperes ezzel a magatartásával magáévá tette a szerződés 7. pontjában foglalt nyilatkozatot s ez által elismerte azt, hogy követelése az eladott ingatlanokat többé már nem terheli, annál is inkább, mert felperesnek módjában állott a saját követelését az átvállalt tehertételek levonása után fennmaradt s az eladók, tudniillik a férje és anyósa kezéhez kifizetett 36.583 frt vételárból biztosítani, avag^ ha ezt az eladók ellenzése folytán nem tehette volna s a közte és az eladók közt fennforgó rokonsági köteléknél fogva tartozott volna, a vevők érdekeit is megóvandó, igényének érvényesítésével nyomban a vevők ellen fellépni, amennyiben ez esetben a vevőknek módjában állott volna saját igényeiket az eladókkal szemben megóvni, de felperes mindezeket elmulasztván, követelését most már a vevők mint dologi adósok ellen nem érvényesítheti. C. 1910. február 9. 5337/909. szám. I. p. t. A szerződések alakja. (Tervezet 945—951. §-ai.) 87. Jogszabály az, hogy a szerződésnek írásba foglalása esetében az abba bele nem foglalt szóbeli megállapodások is, amenynyiben az irásba foglalt szerződés tartalmával nem ellenkeznek vagy kifejezetten meg nem szüntettettek, hatályosak maradnak. (C. 1905. április 27. I. G. 120. sz.) 88. A kifejezetten gazdasszonyi minőségben tett szolgálatok utólagos jutalmazását képező átruházás érvénye azon az alapon, hogy az asszony és a gazda közt ágyassági viszony állott fenn, meg nem támadható. (C. 1905. máj. 10. 2823/904. sz.)