Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

20 Szerződések megkötése tárgyára, mint az árra nézve meg nem egyeztek. 647/1896. sz. — Azonos: Curia 4667/1899. sz. 80. C.: Azzal nem sértett meg a felebbezési bíróság jogszabályt, hogy az egyezség létrejöttét ahhoz kötötte, hogy ne csak az egyezkedés egyik pontjába — a perek megszüntetésére — hanem az egyezségi alkudozás körébe vont minden pontra nézve megállapodás létesüljön. Mert mindaddig, inig a szerződő felek nyilatkozata az alkudozás egész körére teljes összhangba nem egvesül, a szerződés létre nem jön. (1899. febr. 22. I. G. 577/1898. sz.) = Hasonló C. 6310/1896., I. G. 586/1901. sz. 81. A kereset alapjául szolgáló A) alatti okirat a bérleti jogviszony lényegét képező bérlet tárgyára vonatkozó határozott megállapodást a felek között nem tartalmazván, az az osztrák polg. törvénykönyv 885. §-ában emiitett, a főpontokat magában foglaló oly szerződési pontozatoknak nem tekinthető, amelyeknek alapján felp. alp. irányában a bérlet tárgyának átadását követelni jogosítva lenne, ennélfogva a felebbezési bíróság Ítélete mv. s felp. keresetével jogszerű alap hiánya miatt elutasítandó volt. (C. 1897. április 7. I. G. 89. sz.) = Azonos: Bpesti T. I. G. 151/1898. sz. 82. C.: Téves a felebbezési bíróságnak az a kijelentése, hogy a kereset alapjául szolgáló szerződés joghatályossá váltához a törvényhatóság jóváhagyása lenne szükséges, mert az 1886:XXII. t.-ez. 120. §-ának az a rendelkezése, hogy a községi vagyon bérbeadását tárgyazó szerződés a községre nézve csak a törvényhatóság jóváhagyása után válik kötelezővé, nem azzal az értelemmel bir, hogy a jóváhagyás alá nem bocsátott ilyen tárgyú szerződésből a haszonbérbevevőre kötelezettség nem származnék, kizárja azt a feltevést ugyanazon törvény 24. §-nak az a rendelkezése, amely csak a hat éven tul terjedő időtartamra kötött haszonbérleteknél kívánja meg feltétlenül a törvényhatóság jóváhagyását s állapítja meg azt, hogy az erre vonatkozó községi határozat jóváhagyás után hajtatik végre. Az a körülmény tehát, hogy a kereseti haszonbér iránti követelés alapjául szolgáló szerződés, melylyel alp. részére a felp. község tulajdonához tartozó kőbánya az 1896. jan. 1-től 1898. deez. 31-ig terjedő három évre haszonbérbe adatott, az illetékes törvényhatósághoz jóváhagyás végett bemutatva nem lett, a szerződésnek érvényességét meg nem szünteti és nem áll útjában annak, hogy felp. annak alapján az abban meghatározott béröszszeg iránti követelését a haszonbérfizetést kötelezett alp. ellen érvényesítse. (1899. okt. 4. I. G. 300. sz.) Azonos: C. 11.870/892. sz.) C. I. G. 261/1898. sz.