Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

12 Szerzödőképésség és hiánya dés, minden egyes esetben külön megállapításnak tárgya. (1902. jan. 28. I. G. 556/1901. sz.) 54. Kiskorú külföldiek szerződőképessége. C: Igaz ugyan, hogy a ténymegállapítás szerint felp. a E) alatti házassági szerződés kiállításakor még 24-ik életévét el nem érte s ekként kiskorú volt; igaz továbbá az is, hogy e szerződés kiállítása idejében felp. magyar honos még nem volt, de a szerződést a magyar honos alp.-sel Magyarországban kötvén meg, e szerződés érvényére és hatályára nézve, különösen ellenkező kikötés hiányában, a honi törvények és birói gyakorlat az irányadók. (1902. jim. 6. I. G. 55. sz.) 55. A kiskorúságban kötött ügyletet — ha a kiskoru azt teljeskoruságra jutásakor késedelem nélkül nem kifogásolta — évekkel a nagykorúság elérte után megtámadni nem lehet. Abból a körülményből, hogy a felperes a megtámadott egyezség megkötése után nemsokára 1893-ban nagykorúságát már elérte 3 ennek daczára keresetét csak 1905-ben adta be, a helyett, hogy a kiskorúságában kötött egyezséget nagykorúságra jutása után késedelem nélkül megtámadta volna, azt kell megállapítani, hogy a felperes a kiskorúságában kötött egyezséget nagykorúságra jutása után a maga részéről is kötelezőnek elfogadta, a miből folyóan azt megtámadni töbé jogosítva nincs. (G. 1909. június 3. 1551/909. sz. I. p. t.) 56. Oly esetben, midőn kiskoru egyén kötelezettségének teljesítésére nézve cselekvési képességgel biró harmadik személy felelősséget vállal, az ily kötelezés folytán tárgyilag érvényes szerződésnél fogva ez a jogosítottal saját személyében lépvén kötelezettségi viszonyba, a kiskoru kötelezettségeért felelős. (C. 1340/1909.) 57. Ha a gyengeelméjűségnek az a foka, mely az egyént vagyonának önálló kezelésére képtelenné teszi, már az ügylet kötésekor fennforgott, a gyengeelméjü által kötött ügylet ugyanannak érdekében, eredeti érvénytelenség okából sikerrel megtámadható még akkor is, ha a gondnokság alá helyezést tárgyazó hirdetmény csak a szerződés megkötése után tétetett közzé. C: Az 1877 : XX. t.-cz. 28. §-ának b) pontja alapján való gondnokság alá helyezés elrendelésével a bíróság csak a cselekvőképesség már fennforgó korlátoltságát állapítja meg. Czélja ennek egyrészt, hogy a gyengeelméjüt, másrészt a harmadik személyeket esetleges károsodástól megóvja. Azzal azonban, hogy az 1877: XX. t.-cz. 33. §-ában és ezzel kapcsolatban a gondnokság alá helyezésnek a cselekvőképességre megállapított hatálya bizonyos időponthoz (a gondnokság alá helyezést elrendelő határozatról szóló hirdetmény hírlapi első megjelenését követő naphoz) köttetett, még nincs kimondva az, hogy a gyengééiméjiiek által ezen időpont