Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

10 Szerződőképesség és hiánya jogát ezen időn át nem érvényesítette, hogy alperes Sz. J. tanú előtt is elismerte az eladás tényét, és hogy a tanú előtt csak annyiban ragaszkodott tulajdonához, amennyiben annak vételárát kifizettetni kivánta, tekintve, hogy annak vételárára részint kiskoruságában, részint már nagykorúságában is vett fel részleteket, jóllehet a D) alattit kiskorúsága alatt, de már 23 éves korában kötötte, a fenti cselekményei, illetve mulasztása folytán megállapítható, hogy a kiskorúságban kötött adásvételi szerződést nagykorusága idején jóváhagyta; miért is stb. (C. 1897. máj. 11. 6032/896.) 45. A kiskorúnak jogcselekvényei is érvényesekké válnak, ha a kiskorú a kiskorúságában kötött ügyleteket teljeskoruságának elértével kifejezetten vagy a hozzájárulását feltüntető cselekményével magáévá teszi és e tekintetben a köztörvényi lekötelezésre nézve nem tesz különbséget az, hogy a teljeskoruság a törvényben meghatározott életkor betöltésével vagy nagykorúsítás által következik-e be. (1877 :XX. t.-cz.) (C. I. G. 463/1897. sz.) 46. Igaz ugyan, hogy ha a kiskorú által megkötött kölcsönjogügylet hatásában azt czélozza, hogy a kiskorú megélhetése, neveltetése vagy megkezdett tanulmányának folytatása, az e czélokra szükségesek megszerzésével biztosittassék, az ily jogügylet teljes jogérvénynyel bir, azonban nem elegendő, hogy a kölcsön ily czélra kéretett, hanem szükséges annak a bizonyítása is, hogy az tényleg ily czélra fordíttatott. (C. I. G. 363/1903. sz.) 47. A magyar honos, aki nagykorú, az osztrák biróságnak az ő kiskorúságát meghosszabbító határozata ellenére is ön jogúnak tartandó. A személyes állapot kérdésében keletkező határozatokra nézve a viszonosság más államokkal kizárva van. (C. I. G. 175/1899. sz.) 48. Valamely személy jog- és cselekvőképessége hazája törvényei szerint Ítélendő meg. Ezen szabály alól kivételnek csak akkor van helye, ha a külföldi törvény máskép rendelkezik. Ha Magyarország viszonosságban van egy állammal arra nézve, hogy a gondnokság alatt álló személy terhes jogügyleteket nem köthet és ezen állam egy polgárának kiskorúsága az illető állam hatósága által meghosszabbíttatott, a külföldi gondnokolt által a belföldön kötött köztörvényi ügyletre még akkor is hatályos e meghosszabbítás, ha ez a magyar hivatalos lapban nem tétetett közzé, annál is inkább, mert az 1877 :XX. t.-cz. 33. §-a általában a külföldi gondnokságról sem nem intézkedik, sem nem rendelkezik az iránt, hogy a Magyarországon elrendelt gondnokság alá helyezés, hogy külföldön is érvényes legyen, külföldön is közzéteendő. (C. 1903. decz. 10. G. 398/903. sz.)