Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

110 Elállás 407. Vis major esetén a szerződésszegő fél a bánatpénz fizetése alól szabadni. (C. 1905. febr. 8. 7653.) 408. A szerződéstől való elállás nemcsak határozott akaratkijelentés által, hanem oly tényekben is nyilvánulhat, melyek az akaratnak arra irányozása iránt mi kétséget sem hagynak fel. (C. 1902. szept. 24. G. 394. sz.) 409. A szerződéstől egyoldalúan elállani csak akkor lehet, ha ahhoz való jogosultság szerződésileg kiköttetett, vagy ha a szerződés teljesülése a másik szerződő fél jogellenes ténykedése következtében hiúsult meg, vagy ha a teljesités az elállani kivánó szerződő félre nézve jogilag számításba vehető módon lehetetlenné vált. (C. I. G. 618/1900. sz.) 410. A közadósnak mint bérlőnek a bérlet tárgya a csődnyitás előtt még át nem adatott, — a másik félnek, tehát csupán a bérbeadónak adja meg azt a jogot, hogy a szerződéstől elállhat, mintha az meg sem köttetett volna; amiből következik, hogy ily esetben a csődtömeggondnok a szerződéstől el nem állhat, hanem a szerződés csak a felmondási idő lejártával szűnik meg, az addig teljesitendő befizetés pedig a Cs. T. 48. §. 2. pontjához képest tömegtartozás, s mint ilyen, a 170. §. értelmében érvényesithető. (C. I. G. 636/1901. sz.) 411. Alapos felp.-nek az a panasza, hogy a felebbezési biróság jogszabályt sértett azzal, hogy a kereseti követelés után a kamatokat nem a pénz felvétele, hanem csakis 1896. évi decz. hó 19-ik napjától kezdve itélte meg; mert a szerződés felbontása következtében az előbbeni állapot lévén helyreállítandó, ez nemcsak abból áll, hogy alp.-ek visszaadják mindazt, amit kezeikhez vettek, hanem egyúttal abból is, hogy kiszolgáltassák a minden ellenszolgáltatás nélkül kezeik között levő tőkének az átvételtől járó kamatait is, mert a jogügylet megszüntetése következtében őket jogszerűen az átvett tőkének jövedelmei sem illetik meg. (1900. okt. 3. I. G. 328. sz.) 412. A felebbezési biróság tehát annál kevésbbé alkalmazott helytelenül létező anyagi jogszabályt, amikor alp.-t az alapon, hogy az ügylet bánatpénz letétele mellett köttetett, a visszalépésre jogosítottnak nem tekintette, mivel a nyilvános árveréseknél bánatpénznek kikötése és letétele magában véve azzal a joghatálylyal, hogy a legtöbbet igérő az ügylettől a bánatpénz elvesztésével visszaléphessen, nem bir, az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 278. és 279. §-ai pedig a fenforgó esetre még azért sem alkalmazhatók, mert az ingatlanok bérlete felett keletkezett szerződések a 262. §. szerint