Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

110 Elállás 407. Vis major esetén a szerződésszegő fél a bánatpénz fize­tése alól szabadni. (C. 1905. febr. 8. 7653.) 408. A szerződéstől való elállás nemcsak határozott akarat­kijelentés által, hanem oly tényekben is nyilvánulhat, melyek az akaratnak arra irányozása iránt mi kétséget sem hagynak fel. (C. 1902. szept. 24. G. 394. sz.) 409. A szerződéstől egyoldalúan elállani csak akkor lehet, ha ahhoz való jogosultság szerződésileg kiköttetett, vagy ha a szerződés teljesülése a másik szerződő fél jogellenes ténykedése kö­vetkeztében hiúsult meg, vagy ha a teljesités az elállani kivánó szerződő félre nézve jogilag számításba vehető módon lehetetlenné vált. (C. I. G. 618/1900. sz.) 410. A közadósnak mint bérlőnek a bérlet tárgya a csőd­nyitás előtt még át nem adatott, — a másik félnek, tehát csupán a bérbeadónak adja meg azt a jogot, hogy a szerződéstől elállhat, mintha az meg sem köttetett volna; amiből következik, hogy ily esetben a csődtömeggondnok a szerződéstől el nem állhat, hanem a szerződés csak a felmondási idő lejártával szűnik meg, az addig teljesitendő befizetés pedig a Cs. T. 48. §. 2. pontjához képest tö­megtartozás, s mint ilyen, a 170. §. értelmében érvényesithető. (C. I. G. 636/1901. sz.) 411. Alapos felp.-nek az a panasza, hogy a felebbezési bi­róság jogszabályt sértett azzal, hogy a kereseti követelés után a kamatokat nem a pénz felvétele, hanem csakis 1896. évi decz. hó 19-ik napjától kezdve itélte meg; mert a szerződés felbontása kö­vetkeztében az előbbeni állapot lévén helyreállítandó, ez nemcsak abból áll, hogy alp.-ek visszaadják mindazt, amit kezeikhez vettek, hanem egyúttal abból is, hogy kiszolgáltassák a minden ellenszol­gáltatás nélkül kezeik között levő tőkének az átvételtől járó kama­tait is, mert a jogügylet megszüntetése következtében őket jog­szerűen az átvett tőkének jövedelmei sem illetik meg. (1900. okt. 3. I. G. 328. sz.) 412. A felebbezési biróság tehát annál kevésbbé alkalmazott helytelenül létező anyagi jogszabályt, amikor alp.-t az alapon, hogy az ügylet bánatpénz letétele mellett köttetett, a visszalépésre jogosítottnak nem tekintette, mivel a nyilvános árveréseknél bá­natpénznek kikötése és letétele magában véve azzal a joghatály­lyal, hogy a legtöbbet igérő az ügylettől a bánatpénz elvesztésével visszaléphessen, nem bir, az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 278. és 279. §-ai pedig a fenforgó esetre még azért sem alkalmazhatók, mert az ingatlanok bérlete felett keletkezett szerződések a 262. §. szerint

Next

/
Oldalképek
Tartalom