Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

104 Kötbé: litása iráat a vevőt hitegette és a vevő a kötbérnek az áruknak érkezése előtt vagy után hosszabb idő múlva ragaszkodását kijelentette és mégis fenntartás nélkül fizetést igért és fizetést teljesített. (C. I. G. 289/1903. sz.) 385. Az Írásbeli szerződés tartalma szerint kiköttetvén az, hogy eladó, ha az eladott árut csak részben vagy éppen nem szállítaná, vagy a szállítási időt be nem tartaná, a vevőnek kártérítésül az ott meghatározott összeget „pönale" gyanánt megfizetni tartozik, vevő az eladótól a kikötött pönalén kívül — tekintessék az akár kötbérnek, akár bánatpénznek, — mást nem követelhet, s így eladó sem az áru átadására, sem egyébre nem kötelezhető. (C. I. G. 590/1903. sz.) 386. Az az összeg, melyet a felek az elvállalt kötelem biztosítására általában véve, függetlenül a bekövetkezhető veszteségi okozatra kikötnek: a kötbér, nem pedig a kártérítés mennyiségéuek szerződésszerű megállapítása jellegével bir. (C. I. G. 233/1904.) 387. Állandóan követett gyakorlat szerint a kötbér nem követelhető, ha a késedelem a jogosított ténykérdésére is vezethető vissza, vagy ha a teljesítés véletlen baleset miatt vált lehetetlenné, avagy a teljesítés minden fentartás nélkül elfogadott. (C. 1900. márez. 9. I. G. 29. sz.) 388. Az állandóan követett bírói gyakorlat, de tételes törvény, nevezetesen a K. T. 275. §-ának rendelkezése szerint is a szerződésszerű teljesítésben tényleg történt késedelem jogilag számításba nem vehető, illetve kötbér nem követelhető akkor, ha a teljesítés véletlen baleset, tehát erőhatalom vagy a hitelező hibája, tehát ténykedése miatt vált lehetetlenné. (C. 1900. I. G. 47/1900.) 389. Köspolgár-i ügyekben a kötbér, ha az ahhoz az érdekhez mérten, melynek biztosítására szolgál, tulmagas, mérsékelhető. Ilyen eset forog fenn akkor, ha a haszonbérlő nem is a szerződésben meghatározott minőségben, mind a mellett a fekete ugarnak szánt terület egy részét zöld ugarnak fenhagyta, az őszi vetéssel bevetett terület egy részéről termést nem szedett, hanem mivel az viz alá került, parlagon hagyta. (C. I. G. 80/1901. sz.) 390. Abból, hogy a szolgáiatadó az alkalmazottjának szerződésszegése esetére kikötött s szerződés tartalma szerint egyúttal kötbér biztosítására szolgáló nagyobb óvadék helyett az alkalmazott részéről szolgáltattatott kisebb óvadékkal beérte, s hogy a kötbért nem azonnal a szerződés megszegésének beálltakor követelte, a kötbérről való lemondásra következtetni nem lehet.