Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Foglaló 99 mindkét szerződő fél mulasztása következtében való megszűnése esetében pedig az előbbi állapot visszaállításának van helye akkép, hogy azt, amit az egyik szerződő fél a szerződés-kötésből folyólag a másiktól kapott, ennek visszaadja. (C. ápr. 27. I. G. 25. sz.) 360. Érvénytelen és létre nem jött jogügylet tekintetéből adott foglaló. Temesvári T.: A felp. által két kiskorú gyermeke nevében is kötött szerződés gyámhatósági jóváhagyást nem nyert; minthogy ennélfogva a szerződés az 1877: XX. t.-cz. 113. §-ának 7. pontjára való tekintettel érvénynyel birónak nem tekinthető, és minthogy tény­ként meg van állapitva az is, hogy az alp. 600 korona foglalót kapott, és az érvénytelen szerződés alapján teljesített szolgáltatás visszatéríté­sének van helye, a felebbezési bíróság azáltal, hogy az alp.-t a 600 korona visszafizetésére kötelezte, anyagi jogszabályt nem sértett és pedig annál kevésbbé, mert érvényes szerződés nem létében az oszt. ptkv. 908. §-ában a foglaló elvesztésére vonatkozóan foglalt anyagi jogszabály alkalmazást nem nyerhetvén, az annak megsértése iránti panasz alappal nem bir és teljesen közömbös az, hogy az érvénytelen szerződést egyik vagy másik fél kellő időben teljesitette-e, avagy a teljesítést elmulasztotta, amennyiben érvénytelen szerződésből kötele­zettség nem származik. (1902. márcz. G. 5. sz.) 361. A foglaló kártéritő természete. C: A kétszeres foglaló megítélése nem zárja ki a kétszeres összeget meghaladó kártérítés érvényesítését. Minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéletének e helyütt irányadó tényállásában a kétszeresét meghaladó kár fennállását és összegét megállapította: sem anyagi, sem alaki jogszabályt nem sértett meg azzal, hogy az alp.-t mint ama kár okozóját elmarasztalta. (1896. szept. 22. I. G. 175. sz.) 362. Az. vájjon bizonyos szerződésileg fizetni kötelezett ösz­szeg foglalónak tekintessék-e? nem aszerint állapítandó meg, hogy azt a felek foglalónak czimezték-e vagy sem, hanem ahhoz képest, vájjon a szerződés tartalma szerint bir-e valóban az összeg foglaló minőségével s igy oly összeg, mely a szerződésben foglalónak ne­veztetik ugyan, de mely nagyságánál fogva az egész vételárnak túlnyomó részét teszi ki, az ügylet megkötésekor azonnal le sem fizettetett és amelyről még e mellett alperes fedezeti váltót is adott, foglalónak nem tekinthető, miért is a foglalóra nézve fennálló jog­szabályok ily esetben nem alkalmazhatók. (C. 1909. márcz. 17. 5593/1908. P. sz.) 363. Foglaló adása mellett sincs kizárva annak a kikötése, hogy a vevő a megvenni szándékozott dologra nézve fentartja ma­gának azt a jogot, hogy a szerződés megkötése iránt a dolog meg­7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom