Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

72 1894 : XXXI. t.-cz. 80. §-a megsértését képezi, mely alkalmas arra, hogy a házas együttélést a közszolgálatban álló férjre (megyei hajdú) elviselhetetlenné tegye. (C. 1905. szeptember 29. I. G. 125. sz.) 316. A házasság erkölcsi tartalmával nem egyeztethető össze, hogy a nő a férjéhez visszatérni legyen köteles akkor, amikor ez nem maga szüntette meg a visszatérést gátló ágyassági viszonyt, hanem az a férj ágyasának a halála folytán szűnt meg. (C. 1909. decz. 9. 3826.) 317. A nő a férj korcsmázó, részeges természetét tűrni nem í.•irtózván, ha e miatt a közös lakásból távozik, jogtalanul távozónak nem tekinthető s igy jelen esetben a jogos távozását előidéző felperes keresete jogalapjának első feltétele már hiányzik. (C. 1909. október 6. 2001. sz.) 318. Az a tény, hogy felperes a házasság megkötése előtti időben történt nemi közösülésből folyólag a házasság tartama alatt törvénytelen gyermek eltartásában marasztalva lett, mint a házasságkötés előtti időben történt tény eredménye, alperes távozásának és a visszatérés megtagadásának jogos indokául nem szolgálhat. A nőnek férjét lakhelyére követni jogszabályszerű kötelessége; az a körülmény, hogy a férj gyakran változtatja lakhelyét, a nő e kötelességét meg nem szünteti. (C. 1909. október 19. 3221.) 319. Felbontatott a házasság, mert a nő társadalmi állásával és vagyoni viszonyaival arányban nem álló fényűző, pazar módon öltözködött, könnyelműen vásárolt össze sok mindenféle árut, ezek vételárát nem fizette, annyira, hogy a kereskedők, akiknél vásárolt, csak férje, a felperes Írásbeli engedélyére, vagy készpénzfizetés ellenében adtak neki árut. Ez a vásárlási szenvedélye oly fokú volt, hogy alkalmas volt arra, mikép férjét, aki tisztán és kizárólag birói illetményeire van utalva, az anyagi romlásba juttassa. (C. 1908. november 12. 4865. sz.) 320. Alperes perujitási keresetében az alapperbeli Ítéletnek azon részét, mely szerint felperes részére havi 10 korona tartásdíj megfizetésére köteleztetett, hatályon kívül helyezni kéri azon az alapon, mert tanukkal tudja bizonyítani, kiknek kihallgatását azonban az alapperben még nem érvényesíthette, hogy felperest a házassági kötelék megszűnte körül nagyfokú vétkesség terheli. Minthogy azonban a vétkesség kérdése csak a bontó okkal kapcsolatosan, tehát csak a házassági kötelék felbontása iránti kérdéssel együttesen képezheti az elbírálás tárgyát, amely kérdés curiai ítélet által véglegesen eldöntetett és ennélfogva újbóli el-