Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Hitbizomány 515 mulasztotta, ebbeli intézkedése nem válik érvénytelenné, mert a törvény által nines kizárva, hogy a hitbizomány felállítására kellő engedélyt az utódok meg ne szerezhessék. (C. 1875. jun. 15. 4773.) 966. Az utódok részére alapított hitbizománynál utódok alatt csak a leszármazók értendők; igy érti azt az osztrák polgári törvénykönyv is, az utódok szót az oldalrokonokra kihatólag csak azon feltevésben használván, a hitbizományi örökösödésnél, hogy ha az alakító okmányban oldalrokonok is az utódlásra kijelölve vannak. (C. 1878. május 28. 4130. sz.) 967. Hitbizomány felállítása iránti kereseti kérelem. T.: Gróf P. Manó 1889. évi július 4. napján elhalván, maga után a keresetlevélhez A—D) alatt mellékelt négyrendbeli végrendeletet hagyta. Az A) és ezt részben módositó C) alatti végrendeletében a többek közt akkép intézkedett, hogy b.-váraljai uradalmából és ennek tartozékaiból általános örökösévé nevezett Jaqueline leánya most már özv. Z. Rezsőné fiúgyermekei és ezek fiuleszármazói javára, ezeknek kihaltával pedig az A) alatti végrendeletben meghatározott sorrendben a felperesek javára hitbizomány alakittassék. A végrendeletinek ezen intézkedése alapján tehát a felperesek azt követelik, hogy azokon alapuló joguk bíróilag elismertessék s elsőrendű alperes arra köteleztessék, hogy a hitbizomány felállitása iránt a szükséges lépéseket megtegye, esetleg azok megtételére felperesek jogosíttassanak fel és amennyiben a hitbizomány felállitása nem engedélyeztetnék, mondassák ki, hogy a hitbizománynak szánt vagyon haszonélvezete az emiitett végrendeletekben hitbizományi várományosokul kijelölteket az ott meghatározott sorrendben illeti. Felpereseket azonban ezzel a kereseti kérelmükkel el kellett utasítani, mert az ellenirathoz 8. sz. alatt mellékelt közokirattal kimutattatott, hogy elsőrendű alperes a hitbizomány felállitása iránt még a per megindítása előtt illetékes helyre folyamodott, de a hitbizomány felállitása nem engedélyeztetett. Igaz ugyan, hogy az elsőrendű alperes által kiállított alapítási okirat a hitbizomány állagára és az utódlási rendre nézve az idézett végrendeletek intézkedésétől eltért, de a hitbizomány engedélyezése nemcsak azért s nem is alaki okokból, melyek uj kérvényben elháríthatok volnának, hanem magukban a végrendeletek intézkedéseiben fekvő,, tehát olyan anyagi okokból is tagadtatott meg, melyek elhárithatlanok, s igy ezt a megtagadó határé zatot véglegesnek kellett elfogadni. Tekintettel tehát arra, hogy a bíróság hatásköréhez nem tartozik annak a vizsgálata, hogy a megtagadás okai helyesek-e vagy sem, minden jogszerű alap hiányzik arra, hogy akár elsőrendű alperes uj kérvény beadására köteleztessék, akár annak beadására feljogosittassék. Ép ugy nincs jogszerű alapja annak a továbi kérelemnek sem, hogy a hitbizománynak szánt vagyonra a hitbizományi várományosoknak s közöttük a felpereseknek haszonélvezeti joga megítéltessék, mert az örökhagyó végrendeleteiben semmi olyan intézkedés nem foglaltatik, amelynél 33*