Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. t.-ca. 54. §-a 43 kozó viszonkeresetével elutasító részében mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatta és azokra nézve az alperes viszonkeresetének helyt adott. (C. 1908. deczember 29. 5514. sz.) 183. Valamint a H. T. 76—80. §-aiban foglalt okokból a házasság nem támadható meg, ugy viszont az 51—55. §-ban részletezett okok miatt a házasság felbontása nem kérhető. Ha tehát a nő a házasság megkötésekor mástól házasságon kivül teherbe volt ejtve s azt csak a házasság megkötése után tudta meg a férj, ez a H. T. 54. §. e) pontja szerint megtámadási okul szolgálhatna ugyan, de a 80. §. a) pontjában meghatározott bontó okként nem érvényesithető. (C. 1909. május 25. 1611/1909. sz. a. III. p. t.) 183/a Midőn a házasság érvénytelensége a H. T. 54. §. e) pontja alapján már jogérvényesen kimondatott: a nem a felperes teherbeejtéséből származó gyermek törvénytelenitését czélzó kereset beadásának határideje tekintetében már nem az osztr. polg. törvénykönyvnek 156. §-a, hanem a későbben alkotott — és az ország erdélyi részeire is kiterjedő — 1894: XXXI. t.-cz.-nek 57. §-a nyer alkalmazást és a kereset nem három hó, hanem egy év alatt indítandó meg. C: Mind a két alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja, a felperes keresetét elkésés okából elutasithatónaik nem találja és az elsőbiróságot a keresetnek érdemleges megbirálására utasitja. Indokok: A perhez mellékelt iratok szerint a felperes és elsőrendű alperes: K. E. között fennállóit házassági kötelék az 1754/1909. sz. a. kelt jogerős Ítélettel az 1894:XXXI. t.-cz. 54. §-ának e) pontja alapján érvénytelennek mondatott ki abból az okból, mert elsőrendű alperes a házasság megkötésekor mástól házasságon Ikivül teherbe volt ejtve és ezt a felperes férj akkor nem tudta. Felperes az 1908. deczember 31-ikén beadott keresetében az ugyanazon évi szeptember 30-án; született E. nevü annak a gyermeknek származását kéri törvénytelennek kimondani, amely gyermek a fentebb érintett teherbeejtés következtében született. Igaz ugyan, hogy felperesnek ez a keresete az osztrák polgári törvényikönyv 156. §-ában meghatározott három hónapi határidő eltelte után adatott be, tekintettel azonban: arra, hogy a házasság érvénytelenítése iránt előbb lefolytatott és az itt folyamatban levő pernek lényegileg egy a jogalapja, t. i. hogy a kérdéses gyermek nem a felperestől származott, tekintve továbbá, hogy a házasság-érvénytelenitési perbe a törvényes gyakorlat szerint befoglalható a gyermek törvénytelen származásának kimondása iránti kérelem is, amely esetben a kettős kérelem felett a biróság egységes Ítélettel dönt, és minthogy az érvénytelenség alapján való megtámadás határideje a házassági törvény 57. §-ának c) pontjában meghatározott egy esztendő: ezekből okszerűen következik, hogy oly esetben, midőn a házasság érvénytelensége a házassági törvény 54. §-ánalk e) pontja alapján már jogérvényesen kimondatott: a nem a felperes teherbeejtéséből származó gyermek törvénytelenitését czélzó kereset beadásá-