Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)
496 Birtokrendezés folytán megállapított kártalanítási tökére, hanem csak annak kamataira. (7609/1895. sz.) 948. Mily ingatlanra nézve van helye a szolgálmányok megváltásának az 1896: XXV. t.-cz. alapján? A kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: Az 1896. évi XXV. törvényczikk értelmében az ingatlanok jogi természete a földesúr és a birtokos között létesült szerződés és az ingatlannak az 1848. évet megelőző időben volt állapota szerint állapitható meg, hacsak az érdekeltek később az iránt máskép nem szerződtek; és e törvényczikknek 3. és 4. §-a egybevetéséből félreismerhetlen a törvénynek az a czélzata, hogy megváltás alapján csakis az oly birtokviszony rendezésének legyen (helye, mely az osztott tulajdon ismérveit határozottan feltünteti, ez pedig fenn nem forog abban az esetben, ha nemcsak az átengedett terület, hanem az azon levő felüíépitmény, a lakóház is a földesúr tulajdona. Ebből és a fennebfoi tényállásból pedig az 1896. évi XXV. törvényczikk 4. §-a 1. pontjára való tekintettel jogszerűen következik az is, hogy a felülépitménynyel átengedett ingatlan kizárólag a miatt, hogy az azon fennállott lakóház később összedőlt és a földesúr arra uj lakóházat nem épittetett, jogilag át nem változhatott oly természetűvé, hogy a birtokos azt azon fekvő szolgálmány megváltása utján tulajdonul megszerezhesse. (1908. nov. 13. L G. zs. 8. sz.) 949. Az örökhagyó után maradt úrbéri eredetű ingatlan javakra vonatkozóan az 1840. évi VIII. t.-cz. 18. §-a lévén alkalmazandó, eme törvény §-a szerint a korábbi házasságból származott gyermekekkel szemben alperes özvegyet a hagyatéki ingatlanokból, amelyek az örökhagyó birtokában az ő házasságának megkötése idején már megvoltak, egy gyermekrésznél több haszonélvezete még abban az esetben sem illeti meg, ha az egy gyermekrész haszonélvezete az alperes özvegy illendő eltartására nem elegendő. (C. 1909. február 3. 4691/908. P.) 950. Az 1908. évi XIX. t.-cz. 25—56. §§. kivételes, tüzetes és részletes rendelkezéseket foglalnak magukban, éppen ezért kétségtelen, hogy miután ez iránt azokban a törvényszakaszokban kifejezett rendelkezés nincs, a közös birtokosok gyűlésének törvényes hatáskörében hozott határozatai, habár ezekben kiskorúak és gondnokság alattiak érdekét érintő jogcselekmények foglaltatnak is, a törvénynél fogva külön gyámhatósági jóváhagyásra nem szorulnak és hogy azok ellen a határozatok ellen az érdekelt felek, tehát a kiskorúak és gondnokság alattiak is netáni sérelmeiket csak az 54. §-ban szabályozott panasz utján orvosolhatják; következésképen dr. P. I. tiszti ügyész pusztán azon az alapon, hogy őt erre a
