Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)
494 Birtokrendezés 945. Italmérési jog, mint a nemesi ingatlan tartozéka. C: A fődolog és tartozékának egymáshoz való viszonyára vonatkozó általános jogelvek, de az 1881 : LX. t.-cz. 130. §. második bekezdése szerint is, valamely ingatlanra bekeblezett zálogjog vagy feljegyzett végrehajtási jognak hatálya csak az esetben terjed ki a zálog- vagy végrehajtási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa által gyakorolt kir. kisebb haszonvétel, ezek közt az italmérési jogra, ha e jog gyakorlata a zálog- vagy végrehajtási joggal terhelt ingatlannal elválaszthatatlanul van egybekapcsolva, vagyis ha az italmérési jog a terhelt ingatlannak tartozékát képezi. Hogy valamely ingatlannak mi képezi a tartozékát, az vagy a telekkönyvből tűnik ki, vagy azt a törv. és az általános jogelvek határozzák meg. A jelen esetben a bölcskei 16. számú telekjegyzőkönyvnek becsatolt hiteles másolatából az, hogy e telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanoknak az italmérási jog tartozékát képezné s ekként azokkal e jog gyakorlata elválaszthatlanul egybekapcsolva lenne, ki nem tűnvén, arról, hogy a K. J. jogán gyakorolt italmérési jog a bölcskei 16. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokkal lenne elválaszthatatlanul egybekapcsolva, a nyilvánkönyv alapján szó sem lehet. De nem tekinthető e jog az emiitett telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokkal az általános jogelvek és a törv. alapján sem elválaszthatatlanul egybekapcsoltnak. Mert az italmérési jog valamely ingatlannak elválaszthatlan tartozékát csak akkor képezte, ha e jognak gyakorolhatása bizonyos helyhez volt kötve, mint p. o. a szabadalmas ndvartelken gyakorolt italmérési jog. Curía 5797/1890. sz. Azonos: Curia 9919/1892. sz. 680/1892. sz. 946. Úrbéri italmérési jog. (A kir. C. 51. sz. t. ü. határozata.) Azokban a községekben, melyekben úrbéri bormérés gyakoroltatott, kit illet meg a tulajdonjog a megállapított kártalanítási öszszegre azon esetben, ha arra tulajdoni igény jelenetett be egyrészt a volt úrbéresek, másrészt a politikai község által? (10208/890. P. számhoz.) , Határozat: Azokban a községekben, amelyekben úrbéri italmérés gyakoroltatott, az azért megállapított kártalanítási összegre a tulajdonjog a volt úrbéreseket illeti. A megállapított kártalanítás összege azonban kötményezett kötvényekben a jelenlegi politikai községnek adandó ki. Indokok: Az, hogy az 1888. évi XXXVI. t.-cz. alapján az úrbéri italmérésért megállapított kártalanítási összegre a tulajdonjog kit illet meg, magában véve kétséges nem lehet. Midőn a régibb hazai törvényhozás az eredetileg kizárólagosan földesúri jogot képező korcsmárlási jogosultságban a jobbágy-községet is részesítette, tette ezt az úrbéresek felsegélése czéljából, amint az a vonatkozó törvényeidben határozott kifejezést is nyert, jelesül az 1836. évi 14. törvényczikkben, melyben a jobbágy-községeknek engedélyezett bormérés a volt jobbágyokat a teleknek haszonvételén felül illető hasznok között soroltatik fel, valamint az erdélyrészi 1846/7 :
