Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

484 Birtokrendezés különleges jogszabály szerint megállapított 17j/L> kr., hanem az általános magánjog szerint megállapítandó jelenlegi napszámérték veendő. (C. 1882/1884. sz.) 931. Annak, hogy azon helyiség megválasztása, melyben az italmérési jog gyakorolható, a bérlőnek tetszésére bízatott, csak azon értelem tulaj donitható, hogy a helyiség megválasztásában a bérbeadó a bérlőt nem korlátozhatja, de nem következhetik abból az, hogy az italmérési jognak közrendészeti szabályokba ütköző helyiségben gyakorolhatására nézve is szavatossági kötelezettség terhelné a bérbeadót. (C. 1890. decz. 12. 2069. sz.) 932. A váltságkötelezett községi tagok a pénzkezelők sikkasztásai miatt történt pótkivetések megfizetésére csak abban az esetben kötelezhetők, ha a hűtlen pénzkezelők és esetleg az azok ellenőrzésére hivatott közegek ellen a peres eljárás már befejeztetett és az elsikkasztott összeg fedezetet nem nyert; ebben az esetben is azonban csupán a földváltságra jogosítottnak van ellenük kereshetőségi joga, de nem a váltság beszedésére, tehát a beszedett pénz kezelésének ellenőrzése is hivatott községi elöljáróságnak. (C. 1900. márczius 2. 1. 6. 10/1900. sz.) 933. Azok az igények, melyek a vesztett urbériségek és tizedek után kiadatni határozott eredeti, vagyis előleges kárpótlások kiutalása idején már fennállottak, de az 1856. január 1-én kibocsátott legfelsőbb nyiltparancs 25. §. rendelkezéséhez ama kárpótlásokra nem jelentettek be és az az alkalommal jogszerűen elismert jogosult irányában utóbb sem érvényesíttettek, a póttized kárpótlás kiutalásánál, ennek jogi természeténél fogva, az eredeti jogosult s illetőleg örököseinek kifogása mellett figyelembe nem vehetők, vagyis a póttizedkárpótlásnak az utóbbiak részére való kiszolgáltatását nem gátolják. (C. 5228/1897. sz.) 934. Termés tulajdonjoga tagosításnál. Felp. keresetének az képezi alapját, hogy alp. a korábban az ő birtokában volt, általa megmunkált és bevetett, a tagosítás folytán azonban 1886. évi novemberben a felp. jogelődje, Gy. Kálmánnak kihasított és bíróilag átadott 52 holdnyi területnek 1887. évi termését jogtalanul beszedte; az általánosan elfogadott törvényes gyakorlat szerint tagosítás alapján eszközölt uj kiosztás esetén, amennyiben az uj kiosztás már a korábbi tulajdonos által megmunkált és bevetett földeket érint, a termés az érdekelt felek közt létrejött ellenkező értelmű megállapodás, esetleg birói intézkedés hiányában, rendesen a korábbi tulajdonost illeti. A Tisza-Szöllős község határában eszközölt tagosításból kifolyólag eme törvényes gyakorlattal ellenkező