Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. t,-cz. 53—54. §-ai 39 53. §. 167. A határozott akaratképességgel biró fejlett korú felperessel szemben a szülők részéről használt az a fenyegetődzés, hogy kitagadják és házuknál meg nem tűrik, ha férjhez nem megy, nem minősithető az 53. §-ban körülirt kényszerhelyzetet létrehozó fenyegetésnek. (C. 1898. nov. 2. 4423. sz.) 168. Az 53. §-ban körülirt kényszer áll elő, ha a szülő nemcsak fenyegetéssel veszi rá a házasságra kiskorú gyermekét, hanem e végből még zárva is tartja. Az anya 16 éves korát még el nem ért leányát nemcsak kitagadásával fenyegette az esetre, ha az alpereshez megy nőül, hanem zárva is tartotta s a jelzett esetre további zárva tartással is fenyegette. Minthogy ez a körülmény a leány ellenállásának megtörésére is alkalmasnak s igy oly alapos félelmet keltőnek is fogadható el, hogy azt nemcsak a házasságtörésre, hanem saját beismerése szerint előzően az alperes előtt tett arra a kijelentésre nézve is kényszerhelyzetbe hozta, hogy az alperest szereti és hozzá nőül menni hajlandó, a házasság érvénytelennek mondatott ki. (G. 1902. márcz. 5. 886/1902. sz.) 169. A felperes keresetét arra alapítja, hogy a házasságra szülőinek kényszerítése folytán lépett s ezért az a H. T. 53. §-a alapján megsemmisítendő. A keresetnek ezt a jogalapját a kihallgatott tanuk vallomása beigazolván: a fenti tanuk vallomásával az is igazolva van, hogy B. M. szülői kiskorú gyermeküknek csakis 1895. őszén engedték meg, hogy a házasságot perrel megtámadhassa; minélfogva B. M. kereseti joga elévülve nincsen; igy tehát a kényszer miatt létesült házasság érvénytelensége s a IT. T. 53. §-a alapján annak megszüntetése kimondandó volt. (C. 1897. febr. 3. 5877/1896.) 54. §. 170. A H. T. 54. §-ában felhozott megtámadási jog gyakorlására csak a megtévesztett fél van feljogosítva. C: Az 1894:XXXI. t.-cz. 54. §-ában felsorolt megtámadási okok valamelyikének fenforgása esetében a megtámadási jogot a tévedésben levő, vagy megtévesztett házastárs gyakorolhatja; ennélfogva az a házasfél, akiről a szakértők a per során megállapították, hogy a nemző részeknél a baj egyedül nála van s ennélfogva a házasság megkötésénél tévedőnek, vagy megtévesztettnek nem tekinthető, a nála fenforgó baj miatt a hivatkozott törvény 54. §-ának c) pontja alapján a házasság érvényességét megtámadni nem jogosult. (1897. 2448. sz.)