Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

470 Birtokrendezés 878. A tagosítás folytán a volt földesúr és a volt jobbágyok közt az úrbéri viszonyból folyó jogviszonyok végleg rendeztetvén, az addig fennállott az az elmélet, hogy földesúr és jobbágy közt elévülésnek helye nincs, többé alkalmazást nem nyerhet. Ha a tagosítás óta már 32 év telt el s a birtok nem tekinthető majorsági zsellérbirtoknak, ugy a volt földesúr kereseti joga elévült. (C. 1905. febr. 14. 8034/1904. sz.) 879. Az állandó birói gyakorlat szerint az úrbéresek nevében perrel fellépni a községi biró külön megbízása nélkül is jogosult, de az egyes úrbéresek is jogosultak az összes úrbéresek jogainak megvédelmezésére, amiből következik, hogy a községi biró, valamint a perrel fellépett egyes úrbéresek a miatt, hogy a per vitelére az úrbéresek közgyűlése által adott külön megbízást be nem mutattak, keresetükkel el nem utasíthatók. ÍC. 1905. június 13. 1985/1905. P.) 880. Mindazokban a volt úrbéres községekben, amelyekben a volt úrbéresek önmaguk körében szervezve nincsenek, a volt úrbéresek képviseletére a községi biró hivatott. Jelen esetben a perbeli adatokból megállapítható, hogy Péterfalva volt úrbéresei saját szavazattal nem birnak és igy a volt úrbéresek képviseletében a kereset beadására P. L., az az időszerinti községi biró jogosult volt. (C. 1905. október 18. 6375. sz. a.) 881. Az 1896: XXVI. t.-cz. nem tartalmaz oly intézkedést, hogy ez egy egész majorsági zsellérséget és illetve az egy egész majorsági zsellérséghez tartozó ingatlan részleteket, avagy azok birtokosait az egy egész majorsági zsellérségre eső váltságösszeg egyetemlegesen terheli, sőt ellenkezőleg, az idézett t.-cz. 11. §. 3. pontjának és a 17.780/1897. számú I. M. R. 6. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy az Ítéletben a váltságösszeget minden birtokosra külön kell megállapítani, valamint ugyanennek az I. M. R. 3. §-ának abból az intézkedéséből, hogy a kereset tárgyául a tkvi birtokrészletnek egy része is szolgálhat, úgyszintén az 1896 :XXV. t.-cz. 39. §-ának abból a rendelkezéséből, mely szerint tilos és semmis annak a kikötése, hogy a megváltandó birtokterületek, amenynyiben külön birtokosok kezén vannak, egyetemlegesen leköttessenek, nyilvánvaló, hogy a váltságkötelezettek mindegyikét a váltságösszeg csakis a birtoklási aránynak megfelelő hányad erejéig terheli. (C. 1905. okt. 5. I. G. 71.) 882. A volt úrbéreseknek közösbe kiadott legelőnek egyenkinti felosztása tárgyában, habár bíróságon kivül létesült egyezség s annak értelmében eszközölt felosztás, de még az alakszerű egyezség nélkül pusztán tényleges birtokbavételiéi foganatosított fel-