Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. t.-cz. 3. §-a 33 tendő házasság czéljából tett kiadások erejéig tartozik kártérí­téssel, azon törvényszakasz egyéb, a jegyes által okozott s az általános jogszabályok szerinti elbírálás alá eső károk megtérí­tése iránti igények érvényesítését ki nem zárja. (C. 1905. nov. 2. 1697. sz.) 151. Az a kérdés, hogy valamely fenforgó körülmény az eljegyzéstől visszalépésre az 1894:XXXI. t.-ez. 3. §-a értelmében vett alapos oknak tekinthető-e- jogkérdést képez s felülvizsgálat alá esik. A hajadon korában eljegyzett nővel szemben az a kö­rülmény, hogy eljegyzése előtt már más féríitől nemzett gyer­meke született, a közfelfogás szerint a jegyestől megkívánt sze­mélyes és erkölcsi tulajdonságokban való lényeges fogyatkozást jelent. Nem sértett tehát a felebbezési bíróság jogszabályt az által, liogy a felp.-sel szemben fenforgó jelzett állapotot alp.-re nézve, az eljegyzéstől visszalépésre alapos oknak minősítette. (Marosvásárhelyi tábla 1905. aug. 31. G. 61. sz.) 152. Ha a nő a férfinak csak az alatt a feltétel alatt igért házasságot, ha ez valamely ingatlant reá irat s csak azután megy az anyakönyvvezetőhöz a kihirdetési lap aláírása végett, ugy ő a férj jegyesének még nem tekinthető, amiért is az ekkor kiállított ingatlan ajándékozási szerződés érvényességéhez nem kell közjegyzői okirat. C: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatj a, az alp. viszon­keresetének helyt ád és a felp.-t annak tűrésére kötelezi, hogy a Cs—i. ingatlanra nézve a tulajdonjog az alperes özv. B. Gy.-né javára aján­dékozás czimén bekebeleztessék. Indokok: A felek egyező előadása szerint B. Gy. a kereseti in­gatlant alp.-nek ajándékozta és birtokba adta. Azt, hogy az ajándé­kozási szerződés kiállításakor az ajándékozó és a megajándékozott jegyesek voltak, az alp. tagadásával szemben a felp. tartozóit bizo­nyítani, erre nézve azonban bizonyítékot nem szolgáltatott, sőt ellene szól az a (körülmény, hogy alp. csak az alatt a feltétel alatt igérte oda kezét B. Gy.-nek, ha ez a kérdéses házat rá íratja és hogy csak a szer­ződés kiállítása után mentek az anyakönyvvezetőhöz, már pedig ily feltételes nyilatkozat mellett a felek az ajándékozási szerződés meg­kötése előtt jegyeseknek tekinthetők nem voltak. Ezek szerint az aján­dékozási szerződés érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges nem volt. (1906. május 1. 9836/904. sz.) 153. A peres felek még alig serdülő korát betöltött 18—19 éves fiukat és gyermekéveit alig betöltött 11 éves leányukat jegyezték el egymással házasságra; mely tényükkel pedig mind­két részről okot szolgáltattak arra, hogy az eljegysettek közül bármelyik elérvén azt a kort, melyben a házasságkötés jelentő­ségét felfoghatta, az eljegyzéstől indokolás nélkül is visszaléphe­Döntvénytár. Magánjog I. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom