Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Házassági törvény. Alaki rész gyermek létezéséről az apa nem tudott, vagy cselekvőképtelenség, vagy elhárithatlan akadály által a kereset beadásában akadályozva volt. Az örökösödési perben azonban a születés törvényességét, kifogás utján, a nélkül is megtámadhatják. A kir. ítélőtábla: Ami a Sz. E. részéről a 3497/1903. sz. a. beadott keresetet illeti, habár Sz. M. és Sz. A. nincsenek is jogositva a Sz. E. leszármazásának a törvényességét önálló, vagyis oly keresettel megtámadni, amely a törvénytelen leszármazásnak megállapítására és igy a családi állásnak mindenkivel szemben hatályos megváltoztatására van irányozva, ez mégis nem fosztja meg őket attól a joguktól, hogy az ellenük törvényes osztályrész megítélése iránt inditott perben ne érvényesithessék a kereset elutasítását maga után vonható azt a kifogásukat, hogy Sz. E. törvénytelen leszármazásánál fogva nincs joga a kötelesrészhez. C: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. (1905. október 12. 7746. sz.) 142. Abban az esetben, ha a házasság tartama alatt született több gyermek törvénytelen származásának kimondása kéretik, az ez iránti keresetnek csak akkor adható hely, ha a felperes a gyermekek fogantatásának egész ideje alatt nem közösült nejével. (C. 1905. június 6. 10.032/1904.) — Azonos: Curia 10.313/1904. 143. A házasság tartama alatt született gyermekek törvénytelenitése iránti perekben, a döntő ténykörülményt nem azon kérdés képezi, vájjon a gyermeknek törvényesen vélelmezett fogamzás! idejében az anya a férjén kivül mással is közösült-e, vagy nem, hanem az, hogy a gyermek fogamzása idejében és az alatt az idő alatt a férj nejével nem közösülhetett és illetően nem közösült. (C. 1905. márczius 21. 8087/1904.) 144. A férj örököseinek joguk van ahhoz, hogy a házasság tartama alatt, a házassági kötelékben élő nőtől származott gyermek születésének törvényességét keresettel megtámadják annak a bebizonyitása végett, hogy az elhalt férj hagyatékában való törvényes Örökösödési jog nem az örökhagyó házasságának tartama alatt annak nejétől született gyermeket, hanem végrendelet és törvényes leszármazó örökös hiányában őket illeti meg. C: Az ideiglenes törvénykezési szabályok és az ezék alapján kifejlődött állandó joggyakorlat értelmében a törvényes örökösödés alapját a vérközösség képezvén, a házasság tartama alatt született gyermekeknek a házassági viszonynál fogva apának vélelmezendő férj utáni törvényes örökösödési joga is a vérközösséghez és igy ahhoz az előfeltételhez van kötve, hogy a gyermekek valóban a törvényes házasságból származottak legyenek; az általános jogszabály tehát,