Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

22 Személyjog. A személyiség védelme az ezeket felállító jogi vagy természetes személyeknek van. (Curia 1908. juHius 9. 22/908. sz. a.) A személyiség védelme. Tervezet 87—93. §§-ai. 90. A jogosulatlan névfelvételnek a családi viszonyra, amelynek csak törvényes házassági viszony szolgálhat alapjául, kihatása nem lehet. (C. 1891. május 26. 8670/1890.) 91. Ha a nő az iránt kérelmet nem terjeszt elő, hogy férje nevét a házasság felbontása után is viselhesse, ily esetben a törvénynek általános szabálya lévén kötelező, az Ítéletben az iránt felesleges külön rendelkezni, hogy a nő férje nevének viselésétől eltiltatik. (C. 1897. okt. 13. 4367.; C. 1901. máj. 29. 1809.) 92. A névviselésre vonatkozó oly vitás kérdés, mely házassági kötelékre van alapítva, ennek megszüntetése után is, mint a családi állással kapcsolatos, magánjogi jellegű; a családi név viselhetése felőli vitás kérdések eldöntése tehát, akár a családi név birtokosának eltiltása, akár az annak viselésére vonatkozó jogosultság megállapítása forog szóban, a bíróságok hatáskörébe tartozik, sőt az 1894: XXXI. t.-cz. 94. §-a külön is rendelkezik az iránt, hogy a bíróság esetleg köteles a nőnek ezt a jogát az ítéletben kimondani, miből önként következik, hogy az 1894: XXXI. t.-cz. hatálybalépte előtt keletkezett, egyoldalúan felbontott Ítéletnek a név viselésére vonatkozó vitás hatálya iránt a bíróság van érdemi határozat hozatalára hivatva. (C. 1901. jan. 9. 5336. sz.) 93. A férjes nő vezetéknevéül a férj vezetékneve csak akkor tekinthető, ha a mellett vagy a feleségi minőség kitüntetve, vagy legalább a nő mellékneve kellően jelezve van. (Bpesti T. 1900. márczius 14. 483/1899.)