Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

24G A dolgok Indokok: Annak megjegyzésével, hogy a vitássá tett vásártar­tási jog az 5. sz. királyi adománylevél szerint báró B.-nének, mint földesúrnak, örököseinek ás jogutódainak, tehát korlátozás nélkül adományoztatott s hogy már ebből nyilvánvaló, miképp a jog nem személyes, hanem bárkire átruházható földesúri jognak tekintendő, a kir. Guria szükségtelennek tartja a kereseti kérelem érdemleges megbirálása czéljából annak tisztába hozatalát és együttes eldöntését, amire nézve a keresetben nincs kérelem előterjesztve, hogy a vásártar­tási jog ezidőszerimt kit és mily arányban illet meg. Ugyanis nem vitás, hogy a tagosítás előtt a vásárok nem a peres ingatlanokon tartattak s hogy ezek a vásártartás czéljaira a régi vásártér helyett az úrbéri egyezség folytán a tagosítás alkalmával hasittattak ki, azonban sem az egyezségben, sem a perben nincs adat arra, hogy a vásártartási jog magával a régi, vagy az uj vásártérrel bármikor is szoros jogi kapcsolatba hozatott volna, sőt bizonyítva van, hogy a vásár már több ízben* másutt tartatott. Ennélfogva az ezidőszerint vásártartásra használt közös ingat­lanokra nézve a vagyonközösség megszüntetése iránt előterjesztett kérelem magának a vásár jog tulajdona kérdésének együttes eldöntése nélkül érdemileg megbírálható. (G. 1910. ápr. 20. 397/910. sz. I. p. t.) 28. Felülépitmények eladása esetén, azoknak átadásával azon földterület, melyen ezen építmények állanak, az eladók birtokában lenni megszűnik, és igy azon terület birtokába leendő visszahelyez­tetésüket és az épületeknek onnan elbontását visszahelyezési per utján az eladók nem szorgalmazhatják. (C. 1885. febr. 26. 567. sz.) 29. Ha a fődologhoz maradandóbb és szilárdabb jelleggel hozzáépített tartozék a fődologtól csakis összes alkatrészeire fel­bontva választható el, ez nemcsak sérelmével jár az illető tartozék állagának, hanem az elválasztással a tartozékot képezett összetett dolog mint ilyen létezni meg is szűnt, és ha az alkatrészek más fő­dologhoz ismét hozzáépittetnek, az ekkép keletkezett dolog jogilag már nem is azonos az előbb létezett dologgal. Ehhez képest a vas­úti vonal, amely a földtől csak akként választható el, hogy a vas­úti vonal alkatrészeire: a sinekre, talpfákra, összekötő vasakra, szegekre és csavarokra felbontatik, az ingatlan tartozéka, mely az 1881 :LX. t.-cz. 149. §-ához képest az ingatlannal együtt elárverez­tetik. — Az árverésen való vételnél a tulajdonjog megszerzéséhez nem kívántatik az, hogy a vevő szerzési akarata az árverés tár­gyát tevő ingatlan egyes részeinek vagy az ingatlan árverés tár­gyát tevő tartozékainak, mint egyedi tárgyaknak megszerzésére külön is irányuljon és kifejezést nyerjen, hanem elégséges az, hogy az árverés tárgyának, ugy, amint az a törvény értelmében árve­rés alá bocsáttatik, megszerzésére irányult és kifejezést nyert. (C. 1902. május 7. I. G. 690/1901. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom