Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)
Törvénypsités 177 keresetüket 60 nap alatt az örökösödési per bíróságához benyújtsák és ennek megtörténtót a hagyatéki biróságnál az 1894. évi XVI. t.-cz. 87. ;§-ában meghatározott jogi következmény terhe mellett 8 nap alatt igazolják, egyebekben helybenhagyja. Indokok: Az örökhagyó oldalági rokonai által támasztott törvényes örökösödési igény az örökhagyónak eredeti családi értesitövel, tehát a fent idézett törvény 55. §-ának 2. pontjában foglaltak szerint bizonyitékul alkalmazható közokirattal igazolt és az ideiglenes törvénykezési szabályok 9. §-a értelmében, a törvényes örökösödésre elsősorban hivatott leszármazó örököseivel és az örökhagyó özvegyével szemben, csak az esetben érvényesíthető, ha az oldalági rokonok a családi értesítő adataival szemben bebizonyítják azt az általuk csatolt anyakönyvi kivonatokkal támogatott állításukat, hogy a családi értesítőben feltüntetett leszármazók, mint az örökhagyó nejének házasságkötésekből származott gyermekei az örökhagyóval vérségi összeköttetésben nem állanak és hogy a hagyatékra vagy annak egy részére az özvegy által érvényesíthető hitvestársi öröklésnek nincs helye. Ennek folytán és tekintettel arra, hogy a bírói joggyakorlat szerint olyan esetekben, a mikor az örökhagyó arról, hogy tőle különváltan élt nejének gyermekei születtek, tudomással nem bírt vagy bármi okból akadályozva volt abban, hogy a nejétől származott gyermekek születése törvénytelenségének kimondása iránt keresetet indítson, az oldalági rokonok is jogosítva vannak törvényes örökösödési joguk érvényesítésével kapcsolatban a leszármazó örökösökként fellépett örökséget igénylők születésének törvényességét keresettel megtámadni és annak az elbírálása, hogy ennek a megtámadási jognak az előfeltételei az adott esetben fenforognak-e? nem a hagyatéki bíróság, hanem a megindítandó örökösödési per bíróságának a hatáskörébe tartozik: a másodbiróság végzésének az a rendelkezése, mely szerint a hagyaték átadásának felfügesztésével az 1894: XVI. t.-cz. 84. §-a értelmében perre utasító határozat hozatott, helyben volt hagyandó. Minthogy azonban az oldalági rokonok a tárgyalási jegyzőkönyv adatai szerint nincsenek az egész hagyaték birtokában, de különben is a leszármazó örökösök erősebb öröklési igényével szemben ők tartoznak vitatott öröklési igényüket keresettel érvényesíteni: abban a kérdésben, hogy kik tartoznak pert indítani, a másodbiróság végzését a fenn idézett törvény 85. §-ának második bekezdésében foglaltak alapján a rendelkező rész szerint meg kellett változtatni. (1910. jun. 7. 2062.) Törvényesités. Tervezet 200—220. §-ai. 754. Az utólagos házassággal törvényesített gyermek már az utólagos házasság ténye által a családi kötelékbe lép, miért is örökösödési jogának érvényesítése végett a születési anyakönyv utólagos kiigazítása nem szükséges. (C. 1906. jan. 23. 2431/904. sz.) Döntvénytár. 12