Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Rokonság 171 725. Az a tény, hogy a nő férjét elhagyta, azóta állandóan külön élnek, és hogy nincs adat arra, hogy a különéléstől kezdve egymással érintkeztek: részbizonyiték arra, hogy a férj a fogantatási időszakban nejével nem közösült. (C. 4718/1908. sz.) Azonos: 5318/1897. és 9060/1892. sz. 726. Az aki ellen bizonyitva van, hogy a válságos időben a gyermek anyjával közösült, még ha a közösülés óta hosszabb idő telt is el, nincs elzárva attól, hogy nemzésképtelenségét s ezzel azt is bizonyítsa, hogy a válságos időben történt közösülés ellenére nemzésképtelenségénél fogva a gyermek nemzője ő nem lehet. Marosvásárhelyi T.: A kir. Ítélőtábla jogi álláspontja az volt: hogy az optkönyv 163. §-ában kifejezett vélelem nem olyan, mely az ellenbizonyítás lehetőségét kizárná; mert ellenkező felfogás mellett a kir. ítélőtábla nem emelhette volna ki a felebbezési bíróság Ítéletének hiányául a vonatkozó tényállás megállapításának hiányát is s nem rendelhette volna el oly körülményekre nézve a tényállás megállapítását, mely ténykörülmény, az ellenbizonyítás megengedhetlensége, kizárt volta miatt, közömbös, nem döntő, a felebbezési bíróság az alperes által nemzésképtelenségének megállapítása végett ajánlott orvosszakértői bizonyítást azért mellőzte: mert egyrészt arra az álláspontra helyezkedett, hogy törvénytelen gyermek tartása iránti perben — ha a válságos időben történt nemi közösülés ténye bizonyitva van — a nemzésképtelenség kifogása hatályosan ellen nem vethető, másrészt azért is, mert alperesnek jelenlegi testi fejlettségére és a válságos időtől eltelt hosszú időre, — három évre tekintettel, — alperesnek a válságos időben való állítólagos nemzésképtelenségét, most már orvosszakértők kihallgatása utján sem tartotta megállapíthatónak. Az előbbi érvvel szemben és ellentétben helyezte magát a felebbezési bíróság, a kir. ítélőtáblának már elfoglalt azzal a jogi álláspontjával, hogy az optkv. 163. §-a az apaságra nézve nem megdönthetetlen vélelmet állit fel. Ezzel tehát a felebbezési bíróság az 1893: XVIII. t.-cz. 204. §. harmadik bekezdésében kifejezett eljárási szabályt séi tette meg. Az pedig, hogy a kérdéses vélelem nem lehet megdönthetetlen, következik abból a tényből is, hogy a közösülésre képes férfi egyúttal nem szükségkép nemzésképes is, gyermek pedig csak nemzésképes férfitól származhatik. Az tehát, aki ellenében bizonyitva van, hogy a gyermek anyjával a válságos időben nemileg közösült, — nincsen elzárva, hogy nemzésképtelenségét és ezzel azt bizonyíthassa, — hogy a válságos időben történt közösülése ellenére, nemzésképtelenségénél fogva, a gyermek nemzője ő nem lehet. 1907. márczius 12. G. 20. sz.) 727. Az olyan házasság fennállása alatt született gyermek, amelynek megkötésekor a férfi tudta, hogy a jegyese teherbe van ejtve, a tőle való nemzés lehetetlenségének bebizonyításáig törvényes származásúnak tekintendő, mert éppen a kiemelt tudatnál