Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Közszerzemény 153 közszerzeniény megállapításánál mint meglevő veendő számításba. (0. 1894. decz. 12. 10.825/1893. sz.) 656. A közszerzemény kiszámításánál a házasság kötésekor megvolt, de a házasság tartama alatt elidegenített vagyon a házasságkötés idejében volt értékben, az örökölt, de a házasság tartama alatt elidegenített vagyon pedig az öröklés idejében volt értékben vétetett számításba. (Szegedi Ítélőtábla 39/1900. sz. C. helybenhagyja. 4824/1900. sz.) 657. A közszerzemény megállapításánál figyelmen kívül hagyandók az örökhagyó hagyatékához tartozó azok az ingatlanok, amelyek a házasság megkötése idejében már megvoltak, mert ezeknek az ingatlanoknak természetszerű értékemelkedése az özvegy javára nem számitható. (Szegedi Ítélőtábla 39/1900. sz. C. helybenhagyja. 4824/1900. sz.) 658. A házasság megszűntével a férj nejét megillető közszerzeményi vagyont csakis mint idegen vagyont kezelheti és tarthatja birtokában. C: A közszerzeményi vagyon a házastársaknak egyenlő arányban tulajdona, de annak kezelése s az a feletti korlátlan rendelkezési jog a házasság tartama alatt a férjet illeti meg; a házassági viszony megszűnése azonban a férj e jogainak megszűntét is maga után vonja. A házasság megszűntével tehát a férj a nejét megillető közszerzeményi vagyont csakis mint idegen vagyont kezelheti és tarthatja birtokában; ahhoz szó sem férhet, hogy a vagyon tulajdonosa a kezelőtől vagyona miségének és mennyiségének, esetleg az erre vonatkozó adatoknak vele közlését jogszerűen követelheti. Igaz ugyan, hogy az, hogy általában van-e és mi a közszerzemény? jogkérdést képez, de e jogkérdés eldöntésére szükséges adatoknak a beszerzése a bizonyitási eljárás körébe tartozván, erre nézve a bizonyításra kötelezett fél a perjogban szabályozott bizonyitási módok bármelyikét, tehát szükség esetében a felfedező esküvel való bizonyítást is igénybe veheti. Már pedig az, hogy az alperes birtokában neje elhalálozása idejében, az ezzel fennállott házasság tartama alatt keletkezett készpénz, értékpapírok és takarékpénztári betétek voltak? olyan lényeges adat, mely nélkül a közszerzemény misége és mennyisége meghatározható sem volna s ez adatnak bebizonyítása, minthogy arról a dolog természeténél fogva csakis alperesnek lehet biztos tudomása, más módon, mint felfedező esküvel nem is eszközölhető. (1897. jun. 22. 2945. sz.) 659. A közszerzeményi igény nem képez örökösödési igényt. C: A hagyatéki ingókra közszerzemény czimén támasztott igény nem örökösödési, hanem oly igényt képez, mely nem öröklési eljárás utján és nem öröklési perrel érvényesíthető s ekként ezen igény sem az 1868: LIV. t.-cz, 587. §-a szerinti erre utasítást nem