Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

148 Közszerzemény történik. — A közszerzeményről való lemondás hatálya a köteles rész szempontjából. C: A per érdemében, döntő kérdés első sorban az, hogy illette-e felperesnek 1884. november 22-ikén elhalt anyját a közszerzeniényi jog s ha igen, milyen következménynyel bir a közokiratok szerinti joglemondás felperesnek abbeli jogaira, hogy anyjának közszerzeményi vagyonából köteles részt követelhessen? Felperesnek anyja és az I. rendű alperes 1852. évben, tehát olyan időben, amelyben a magyar törvények hatáyban voltak, lépvén házasságra és az I. rendű alperes mint volt kereskedő ellenkező megállapodás hiányában azzal, hogy nejét közszerzemény a törvénynél fogva nem illeti, nem védekezhetvén sikerrel, kétségtelen, hogy az a vagyon, amely a házasság tartama alatt addig, mig felperes anyja a közszerzeményi jogról1 le nem mondott, szereztetett, illetve amely a házasság megkötése idejében létezett vagyon értékét meghaladta, közszerzeményi vagyon volt s ennek a fele felperes anyját illette arra való tekintet nélkül, hogy az ingatlanok kizárólag az I. rendű alperes nevére Írattak, még ha ez nejének beleegyezésével is történt. Semmi törvény által tiltva nincs, hogy a házastársak közszerzeményi jogukról lemondjanak s ebbeli joguk, amennyiben még tényleg nem létező vagyonra vonatkozik, a leszármazóikat megillető köteles rész által sem korlátoltatik, mert köteles rész csak már meglevő vagyon után illetheti a leszármazót. Ennek megfelelően lemondhatott felperesnek anyja az 1880. január 29-én kelt közjegyzői okiratban foglaltakkal közszerzeményi jogairól a jövőre, de azon közszerzeményi vagyonra nézve, amely a lemondás idejében létezett vagyonállapothoz kénest őt közszerzemény czimén illethette, csak annyiban, amennyiben ez által törvényes leszármazóinak köteles része nem sértetett. 9509/1895. sz. 632. A házasság tartama alatt szerzett ingatlanok közszerzeményi minőségén az, hogy azok csak a nő tulajdonául jegyeztettek be a telek jegyzőkönyvbe, csak olyan körülmények bizonyítása esetén változtatna, melyek folytán ezek az ingatlanok a nő kizárólagos szerzeményének volnának tekinthetők. Az, hogy az ingatlanok a nő tulajdonául vannak bejegyezve, a férj részéről tett ajándékozást nem bizonyítja. (C. 1894. február 6. 663/1892. sz.) 633. A közösen szerzett vagyon a közszerzemény sérelmével át nem ruházható, mert a hitvestársnak közszerzeményi joga már a szerzés idejében válik létezővé s azt az ő beleegyezése nélkül megszüntetni nem lehet. — A megajándékozott a reá átruházott ingatlant, ha még az ő tulajdona, természetben, ellenesetben értékben tartozik kiadni. (C. 2693/1901. C. 4823/1900. C. 4026/1900. C. 3G52/1899. sz.)