Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

14G Közszerzemény = Azonos: C. 1907. máj. 7. 2046/906. sz., C. 10.246/1892., C. 2887/1903., C. 3318/1897. sz. 623. A házasság tartama alatt szerzett javakból az egyik házastársat közszerzemény czimén megillető vagyonérték nem szavatol a másik házastársra a házasság megkötése előtt hárult olyan külön vagyonért, amely a házasság megkötésekor már nem volt meg. (A kir. Curia I. polg. tanácsa által elvi jelentőségűnek nyilvánított határozat.) Indokok: A közszerzemény megállapítása szempontjából első sorban a házasfeleknek a házasság megkötésekor volt vagyoni állapota lévén az irányadó, megállapítás tárgyát az képezi, hogy a házasság megkötésének idején a házasfelek külön vagyonnal birtak-e? L. J.-né tanúnak ama vallomása alapján, hogy felperes és néhai férje a házasság megkötésekor vagyontalanok voltak, azt kellett megállapítani, hogy a jelzett időpontban a házasfeleknek külön vagvonuk nem volt s mivel másrészt nem is állíttatott, hogy a házasfelek valamelyikére a házasság tartama alatt valamely külön vagyonnak tekintendő vagyonérték hárult volna, — ezen az alapon a házasság alatt szerzett vagyon szerzeményi, illetve közszerzeményi minőségét kellett megállapítani. Igaz ugyan, hogy az árvaszéki iratok szerint az örökhagyó férj részére a házasság megkötése előtt hét, illetve tiz évvel 806 K 18 fül. készpénz adatott ki, ez tehát a férj külön vagyona volt, az azonban, hogy ez a vagyonérték a házasság megkötésekor is meg volt, nem bizonyittatott, sőt ennek az ellenkezője állapitható meg a már hivatkozott tanúvallomás alapján. Ilyen körülmények közötí csak arról lehet szó, hogy a házasság alatt szerzett vagyoniból ez a külön vagyon pótlandó-e s csak az ennek levonása után fenmaradó érték fele illeti-e meg a felperest közszerzemény czimén? Ezt a kérdést a kir. Curia nemlegesen döntötte el, mert a házasság tartama alatt szerzett javakról az egyik házastársat közszerzemény czimén megillető vagyonérték nem szavatol a másik házastársra a házasság megkötése előtt hárult olyan külön vagyonért, amely a házasság megkötésekor már nem volt meg, a házastárs tehát a házasság alatt szerzett vagyonból a közszerzemény kiadását a másik házast arsra a házasságkötés előtt hárult, de az egybekeléskor már meg nem lévő külön vagyonra való tekintet nélkül igényelheti s az ilyen külön vagyon értékéért a házasság alatt szerzett vagyonnak csak az a része szavatol, amely a külön vagyonnal birt házastársra esik. (908. ápr. 3. 2434. sz.) 624. Az ajándékul adott vagyon a közszerzemény kielégítésére csak abban az esetben számítandó a hitvestárs terhére, ha az ajándékozási szerződésben ez iránt kifejezett rendelkezés foglaltatik, vagy ha az ajándékozónak az a czélzata, hogy az ajándék