Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

144 Közszerzemény peres a hozománynak a kezére jutását viszonválaszában be sem ismerte volna . . . (1897. november 3. 865. v. sz.) Közszerzemény. (Tervezet 121—169. §.) 614. A közszerzeményi jog a házasság kötésekor fennállott törvények szerint ítélendő meg. (C. 7330/1876., C. 1102/1886., C. 9642/1890., C. 6998/1873., C. 5641/1893., C. 6368/1903.) 615. A jász-kun nőt közszerzeményi jog nem illeti meg, mert a férj főszerzőnek tekintetik s ez jogosított a szerzett vagyonát gyermekeinek kiadni. Az ideigl. törvk. szab. 13. §-a értelmében a közszerzeményre nézve fentartott jász-kun Statútumok alapján kifejlődött gyakorlat szerint tekintettel a IV. és V. Statútum értelmében a férjet a szerzett vagyon felett megillető korlátlan rendelkezési jogra, főszerzőnek a férj tekintendő s az asszonynak közszerzői joga nincs, ily jogot tehát alperes nem érvényesíthet; s mert a férj korlátlan rendelkezési joga alapján szerzett vagyonát gyermekeinek kiadhatta, az özvegyi jog pedig csak a tényleg hagyatékot képező vagyonokra gyakorolható. (C. 1905. október 3. 7259/1904. sz.) Azonos Guria 1898. máj. 31. 4490. 616. Az osztrák polgári törvénykönyv 1257. §-a szerint mindarra, amit egyik házastárs a házasság tartama alatt szerez, a másiknak igénye nincs s az egyik házastárs által szerzett vagyont az sem teszi közös szerzeménynyé, hogy a másik házastárs a vételár felét adta a vevő házastársnak, hacsak nem bizonyitja, hogy oly megállapodással járult a vételárhoz, hogy mindaz, amit a másik házastárs vesz, az mindkettőjüké közös legyen; ily megállapodás hiányában a másik házastárs csak a vételár felére nyer követelési jogot, s nincs jogosítva a vevő házastárs a megajándékozottak ellen fellépni. (C. 1905. szept. 27. 326/1904. sz. a.) - Azonos: C. 5641/1893. és 3758/1891. 617. Ha a közszerzőnő ebbeli jogát nem érvényesítette, hanem tűrte, hogy az egész hagyaték átadassék a férj örököseinek, halála után hitelezője a közszerzői igényt nem érvényesítheti. (C. 1905. ápr. 4. 9192. sz. a.) 618. A közszerzemény iránti igények mindaddig, mig a házasfelek közti házasság bíróilag felbontva vagy érvénytelenítve nem lett, avagy az halál folytán meg nem szűnt, nem érvényesíthetők. A házassági életközösség megszüntetése nem bir azzal a megkívánt jogi hatálylyal, amely a házasság birói felbontásához fűződik. A kir. Ítélőtábla: Annak előrebocsátásával, hogy a jelen esetben a magyar magánjog szabályai azért alkalmazandók, mert az