Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

140 Hozomány­mányi követeléséről lemondottnak tekintendő. (1891. február 10. (4636/1890. sz.) Azonos G. 5372/1902. 598. A hozomány kezelése csak annak a férj kezéhez történt átadásától fogva illeti meg a férjet, eddig az időpontig tehát a nő visszatartott hozományát férje haszonélvezeti jogára való tekintet nélkül igényelheti, mert ez által a férjnek a hozományi dologra vonatkozó kezelési joga nem érintetik. Bpesti T.: A hozomány, melyet a nő kezelés vagy élvezet végett átad férjének, még az átadás után is tulajdona marad a nőnek, mint­hogy pedig felperes keresete szerint az alperes által állítólag jogta­lanul visszatartott hozomány kiadását keri, amely hozomány felpe­res férjének még átadva nem volt, ennélfogva annak kiadatását egyedül a hozománytulajdonos, vagyis felperes követelheti. (1891. márczius 10. 61.444/1890. sz.) — Curia helybenhagyja. Indokok: A hozomány a nő tulajdona a házasság tartama alatt is és csak a keze­lés illeti a férjet; ezen jogosultság azonban okszerűen feltételezi, hogy a hozomány a férjnek átadva legyen és mindaddig, mig ez nem tör­ténik, harmadik személyekkel szemben meg nem tagadható a nőtől azon jog, hogy a visszatartott hozományt követelje, midőn ezáltal a férjnek jogai nem érintetnek. Ugyanazért és mert annak elbírálása, hogy milyen összeget vett át alperes felperes pénzéből és ebből milyen részt bocsátott tényleg felperes férjének rendelkezésére, a per érde­méhez tartozik, felperesnek kereshetőségi jogát megállapítani kellett. (1891. deczember 4. 9098. sz.) 599. Minthogy azonban az a vagyon, melyből felperes (az öz­vegy) követelését (az alperes örökösök) kielégíteni tartoznak, öz­vegyi jog czimén felperes használatában van, meg volt állapítandó, hogy alperesek csak eme jog megszűnte után tartoznak a fizetést teljesíteni, és addig, mig a fizetési kötelezettség be nem következik, a tőke után kamatok nem számithatók, mivel felperes követelése a hagyatéki tömeget terheli, a hagyatéki terhelő adósság kamatait pedig az özvegyi haszonélvezeti jog tartama alatt az özvegy tarto­zik fizetni és e szerint a jog a kötelezettséggel az özvegy személy é­hen egyesül. (C. 1897. febr. 9. 1521/1896. sz. a. — Hasonlóan: C, 4824/1900. és 4732/1898. sz.) 600. A házassági szerződésben az após által fiára és menyére történt vagyonátruházás viszonhozományt képez; ez pedig a ház­tartás terheinek könnyebb elviselhetésére szolgál s a még át nem adott hozomány vagy annak még nem teljesített mellékkikötése természetszerűleg #sak akkor követelhető a házastársak által, ha ezek a házassági együttélést és közös háztartást fentartják. A fér­jétől különváltan élő és ahhoz visszatérni nem akaró nő nincs jo­gosítva a hozományadás további kötelezettségéül kikötött és még

Next

/
Oldalképek
Tartalom