Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

130 Női szabadvagyon 554. Ha a házastársak vagyoni viszonyaikat szabályozó szerződésben az egymásutáni öröklési jogukról kölcsönösen lemondottak, az ilyen szerződés érvényéhez nem az 1876 :XVI. t.-cz., hanem az 1886:VII. t.-cz. 22. §. a) pontjában előirt alakszerűségek kívántatnak meg. (C. 1905. augusztus 30. 5327.) 555. Ha a férfi a nőre valamely ingatlant a neki tett házassági igéret ellenében ruházott át s az erre vonatkozó okiratot a házassági ígéretre vonatkozó megállapodás után állította ki, ugy ennek érvényéhez közjegyzői okirat szükséges. (C. 1905. október 24. 1684/1905. sz.) 556. A házasság a házastársak között vagyonközösséget magában még nem alkot és ha a házastársak külön egyezségre nem lépnek, mindegyik megtartja előbbi tulajdonjogát és arra, amit egyik a házasság alatt külön szerez vagy egyébként nyer, a másiknak igénye nincs. A férj ellen vezetett foglalás alkalmával lefoglalt amaz ingók, amelyek egy része a nő tulajdonát tevő ingatlanoknak termése, másik részét pedig a nő azon a pénzen vette, amit vételárként kapott amaz ingókért, amelyeket ő szüleitől külön vagyonúi kapott és azután eladott, a nő igénykeresete folytán a birói zár alól feloldandók. (C. 1905. szeptember 5. 92/1905. sz.) 557. Ha a nő férjének bizonyos összeget átad, ezen összeg csak akkor veszti el külön vagyon természetét és csak akkor tekintendő hozománynak, ha az átadás kifejezetten a házassági terhek könnyítése czéljára történt. (Szegedi tábla G. 104/1906.) 558. Minthogy a vagyon jövedelme mint járulék a vagyonnak mint főtárgynak jogi természetében osztozik s igy a nőnek, aki a saját külön vagyona fölött a házasság fennállása alatt szabadon rendelkezhetik s azt a férjtől bármikor visszakövetelheti, ahhoz is joga van, hogy ha külön vagyonának jövedelmét a férj tartozásának kiűzetésére forditotta, annak megtéritését a férjtől követelhesse: felp.-nek joga van ahhoz, hogy ha saját külön vagyonának jövedelméből a férjével, az alp.-sel közös tartozásukból alp.-t terhelő részre valamit kifizetett, annak megtéritését alp.-től követelje. (Győri tábla 1906. márczius 29. G. II. 25. sz.) Ellenkező: C. 7637/1904. sz. 559. A magyar magánjog szerint a házasfelek külön vagyonukat a házasság tartama alatt is megtartják és igy a közszerzeményi és az 1894. évi XXXI. t.-cz. 89—97. §§-aiban részletezett vagyoni igényektől eltekintve, melyek csak a házasság megszűnésével keletkezhetnek, egymás ellenében vagyoni követelésekkel bírhatnak s miután azok a házasság fenn- vagy fenn