Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

Női szabadvagyon 127 szünteti, az alperes tartozott volna bebizonyítani, hogy egyfelől a felperes tűrhetetlen magaviselete okozta a házassági életközösségnek az alperes részéről megszüntetését és hogy másfelől a felperes olyan erkölcstelen életet él. amely az alperest a házon kivül eltartás alól mentesiti. Az alperes által meg nem támadott .... tényállás szerint azonban, amelyet a felebbezési bíróság állapított meg. az alperesnek ez a bizonyítás nem sikerült. Az alperes ugyanis a felperesnek ama tényei okából, amelyeket a felebbezési bíróság ítéletében a kereset elutasítására hoz föl indító okok gyanánt, nevezetesen: orvosi hírnevének meghurczolása, állandó üldözése, elmebetegség okából gondnokság alá helyezésének megkísérlése, még 1904. márczius 1-én a budapesti törvényszéknél bontó pert indított a felperes ellen. Ezt a bontó pert a Curia 1907. október 23-án 4321. sz. a. hozott, az iratoknál levő ítéletével jogerősen elintézte olyképen. hogy elutasította az alperest ama kereseti kérelmével, hogy házasságát a felperes hibájából bontsák föl. lényegében azért, mert a bíróság az alperes ellenében felhozott vétkes cselekményeket megbocsátottaknak tekintette. Mivel pedig az alperes ugyanezeket a/ okokat hozza fel ebben a perben olyanok gyanánt, amelyek miatt ö magát jogosultnak érezte a házassági életközösségnek a felperessel szemben megszüntetésére, holott jogerős Ítélet mondja ki, hogy ezek az okok erre az alperest fel nem jogosítják és hogy a peres felek házassága ezekből az okokból fel nem bontható; mivel továbbá az alperes, a felebbezési bíróság megállapította tényállás szerint, ebben a perben olyan uj tényeket, amelyek az ő eljárását jogi szempontból megokolná tennék, fel nem hozott: a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn nem állapította meg a felperesnek igényét az ideiglenes tartásra. (1909. deczember 17. G. 205. sz.) Női szabadvagyon. (Tervezet 107—111. §.) 540. A házassági viszony fennállása nem akadályozhatja a házastársakat abban, hogy bármelyik házastárs a kizárólagos tulajdona, tehát külön vagyona iránt korlátlanul rendelkezzék s tulajdonát bárkitől s ekkép házastársától is követelhesse. (C. 1886. május 20. 1742. sz.) Azonos: C. 1883. február 8. 2731/1882., 6283/1890., 11.261/1875., 1900. I. G. 280. és 1903. G. 649. sz. 4675/1902. sz. C. I. G. 775/1904. sz. 541. Hazai jogunk szerint a férj feleségének nem törvényes képviselője s a nő a házasság tartama alatt saját külön vagyona kezelésében nincs férje hatalmának alávetve. (C. 1899. február 22. G. 577. sz.) Azonos: C. 3171/1888.