Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)
A házastársak személyes viszonya egymáshoz 125 nőtartást nem követelhet. (C. 1909. szeptember 14. 4424/1909. sz. a. III. p. t.) 535. Férj családfői jogainak kérdése, midőn a nőnek első házasságából való vejével durván bánt; vő helyzete a családban. Bontó perben elrendelt különélés szerepe a nőtartási perben. (C. G. 142/1909. sz.) 536. Az a nő, ki a férje házától távozva, volt első férjéhez ment iakni és annak háztartásában él, ezzel a háztartása iránt tartozó köteles tisztességes házastársi magatartást oly súlyosan megsértette, hogy az által a tartásdíjra érdemtelenné vált, habár a különélésre a férj adott is okot. (C. 1910. április 12. G. 47. sz.) V. ö.: G. 1909. okt. 14. G. 137. sz. 537. Tartásdij hosszabb időre felszaporodottan utólag csak akkor érvényesíthető, ha a jogosult kivüle álló okokból nem érvényesíthette annak idején igényét. (C. 1909. deczember30. G. 2207. Állandó gyakorlat. Hasonló: C. 1910. június 9. G. 115. sz. 538. A férj tekintendő jogosítottnak annak elhatározására, hogy az ő elhalt neje hol temettessék el és hol nyugodjék. C: (Özv. Sch. Jánosné felperesnek Z. Ábrahám alperes ellen emberi bulla átszállításának tűrése iránt a zombori járásbíróság előtt folyamatba tett és a hatásköri bíróságnak 1909. Hb. 42. sz. a. hozott határozata következtében újólag elbírált sommás perében:) Az alperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság Ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletét a S. E. 185. §-a a) pontja alapján az alperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel és panaszának lényege az, hogy a felebbezési bíróság tévesen mellőzte az ügy eldöntésénél a családjogból folyó jogszabályok alkalmazását. Ez a panasz lényegileg alaposnak találtatott. A kereset a módosított kérelem szerint arra van irányozva, hogy az alperes, aki a felperes elhalt leányának férje volt, annak tűrésére köteleztessék, hogy a felperes az ő volt leányának holttestét abból a sírboltból, ahová azt az alperes eltemettette, kivétethesse és egy újonnan építendő sírboltba áthelyeztethesse, amely követelést az alperes megtagadta. Támaszkodik pedig a felperes ebbeli követelése tekintetében az ö elhalt leányához való vérrokonságára, anyai kegyeletére, a házasságnak halál által megszűnésére, felhozván másrészről azt, hogy az alperes nem viseltetett elhunyt felesége iránt kellő kegyelettel, mert vagyonos ember létére nem készíttetett elhalt felesége részére egy külön sírboltot, amelybe később alperes maga is elhalt neje mellett nyugodhatnék, hanem eltemettette egy a felperes leányára nézve idegen sírboltba, ahol most vele vérségi viszonyban nem állók holttetemeivel