Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

A házastársak saemélyes viszonya egymáshoz 11!) delrnónek kevesbedésén is alapulnak. Minthogy pedig felp. részére a szükséges tartás már megitéltetett, e mellett egymagában a felp. által felhozott az a ténykörülmény, hogy alp. magasabb fizetésbe jutott, a tartásdij felemelésére indokul nem szolgálhat. A felebbezési biróság az a jogi döntése tehát, mely szerint felp.-t keresetével elutasította és az okozott költségekben marasztalta, jogszabályba nem ütközik. (1903. ápr. 18. I. G. 662/1902. sz.) 502. Az ideiglenes nőtartási igény a rendes elévülés határideje alatt érvényesíthető. (C. 1897. I. G. 446/1896. sz.) 5(»3. A férj szökését elősegítő szülők a nőt tartani kötelesek. C: Alp.-éknek az a megállapított cselekménye, hogy felp. férjének szökve kivándorlását ők segítették elő az e czélra szükséges pénzösszeg adásával s ezáltal felp.-t oly helyzetbe juttatták, hogy eltartása végett férjének netaláni keresményéhez birói segélylyel sem férhet, jogilag maga után vonja az alpereseknek nemcsak az elhagyott kiskorú unokák eltartása iránti törvényszerű kötelezettségét, hanem áz alp.-ek elősegítésével elhagyott vagyontalan és keresetképtelen felp.-ről való gondoskodás kötelezettségét is. (1901. I. G. 438. sz.) 504. Nőtartás megítélése csak bizonyos időre, ha utóbb a nő magát a tartásra érdemetlenné teszi. Törvényes gyermekszülési költsége iránti igény a biróság hatáskörébe tartozik. C: A felebbezési biróság ítéletének tényállása szerint alperes a felperest durva bánásmódban részesítvén, a házastársi együttélés megbontó ja nak az alperes tekintendő. A férjétől különváltan élő nő mindaddig, mig a házassági kötelék fennáll, a házassági hűséget megtartani s a közerkölcsiséggel megegyező életet folytatni köteles. Minthogy az alperes a hozzá visszatérni akaró felperes visszafogadását alapo;5 ok nélkül akkor tagadta meg, mielőtt még felperes N. S.-ral ágyassági viszonyba lépett; minthogy jogszabály az, hogy a külön élő nő férjétől ideiglenes tartást csak addig követelhet, mig magát a tartásra érdemetlenné nem teszi, felperes pedig 1904. évi január hó 1. napján idegen férfiúval közös háztartásra lépvén, ez által a háztartási haséget olyan súlyosan megsértette, hogy a most említett időtől kezdve ideiglenes tartáshoz való igényét elvesztette. Ami felperesnek a kereseti 120 korona szülési költségre vonatkozó panaszát illeti, ez lényegileg alapos, mert felperes törvényes férje, az alperes ellen a házassági együttélés megszakítása után született gyermeknek születése körül felmerült köliséget és nem gyermektartást érvényesítvén, e követelés mint tisztán polgári magánjogi követelés olyan, mely nem. tartozik az árvaszék hatáskörébe, hanem ter-