Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

2 Személyjog. Az ember 3. Habár a törvény nem zárja ki, hogy az anyakönyvek elveszése, megsemmisülése vagy hiányos vezetése esetében, a születés vagy életkor más törvényes módon be ne bizonyittathassék, mindamellett alperes szenvedő váltóképessége elleni kifogása igazoltnak nem vehető, mert a születés idejének igazolására hitelesitett másolatban felmutatott A) alatti lelkészi bizonyítvány a másodbiróság által felhozott okokból közokiratnak nem tekinthető s ekkép törvényszerű bizonyítékul el nem fogadható. (C. 1886. decz. 16. 1031. sz.) 4. A születés ideje kivételesen oly egyének vallomásával is bizonyítható, akik illető születési évéről közvetlen tapasztalatból szerzett tudomással bírnak. (C. 1888. márcz. 11. 1046/1886. sz.) 5. Rabbinak nem az anyakönyvre alapítottan kiállított bizonyítványa a születés idejére nézve nem közokirat. (C. 647/1886. sz.) 6. Az anyakönyvi kivonat csakis a születés és keresztelés tényére tekinthető közokiratnak, nem pedig egyszersmind arra is, hogy a születés törvényes házasságból vagy házasságon kivül való viszonyból eredett. (C. 1891. május 26. 8670. sz.) 7. A született gyermekek száma nem tanukkal, hanem szabályszerű családi értesítővel igazolandó. (C. 1894. okt. 21. 5672. sz.) 8. A születésekre vonatkozó alapbejegyzéseknek megváltoztatását tárgyazó birói határozatok tekintet nélkül a gyermekek vallására, azokkal a lelkészekkel is közlendők, kik az alapfeljegyzésre vonatkozó anyakönyveket kezelik. (C. 1897. decz 21. 2007. sz.) 9. Az a kérdés, hogy az önképviseletre nem jogosított ügyfelek a perben törvényesen képviselve vannak-e, hivatalból vizsgálandó. (C. 1896. márcz. 17. I. G. 185/1895. sz.) 10. Az atya mindaddig, mig életben van és atyai hatalmától törvényes uton meg nem fosztatik, törvényes kiskorú gyermekei képviseletére egyedül jogosult. (Budapesti T. 1899. decz, 28. I. Gr. 312/1899. sz.) 11. A törvénytelen gyermek anyja jogosítva lévén a törvénytelen gyermek részére tartásdijat követelni, ha maga az anya is kiskorú, ugyanez a perben a saját természetes és törvényes gyámja által törvényesen van képviselve. (C. 1901. jan. 19. I. G. 554/1900.) 12. Kiskorúak terhes szerződéseket rendszerint nem köthetnek. Bpesti T.: Az 1877 :XX. t.-cz. 7. §-ának első bekezdése szerint a kiskorúak cselekvési képességére nézve érvényükben fenntartott