Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. I. kötet. (Budapest, 1911)

1894 : XXXI. t.-cz. 102. §-a is, ha e tűrhetetlen viselkedés a férj hozzátartozói részéről nyíl vánul. (C. 1901. május 24. I. G. 176.) = Azonos: C. I. G. 23/1902., C. I. G. 165. sz. 396. Az a nő, aki férje házát elhagyta, nemcsak akkor követelhet férjétől tartásdijat, ha a férj elhagyására ennek tűrhetetlen magaviselete okot szolgáltatott, hanem akkor is, ha a férj, bár neje hajlandó hozzá visszatérni, ennek visszafogadását alapos ok nélkül megtagadja. (C. 1900. nov. 27. 422. sz. — Azonos: C. I. G. 294/1901. és C. I. G. 215/1900. és G. 90/1908. sz. 397. Az ideiglenes nőtartás czélja az, hogy addig is, mig a házasság felbontása iránti perben e részben a házasfelek közötti viszonyt végérvényesen szabályozó Ítélet keletkezik, a nő életföntartása biztosittassék; ennek folytán az ideiglenes nőtartás megállapításánál a nőnek nemcsak vagyoni viszonyai, hanem keresetképessége is figyelembe veendő. A marasztalás tárgyát csak a külön eltartásnak a felek viszonyaihoz arányított pénzbeli egyenértéke képezvén, az dönthető el, hogy alperes felperes eltartása fejében mily pénzbeli összeget legyen köteles fizetni, ennek megállapításánál azonban a nőnek vagyoni viszonyai és a fenforgó körülmények méltatásával annak keresetképessége is figyelembe veendő. E tekintetben a felebbezési biróság nem sérelmezett Ítéleti tényállásában azt állapította meg, hogy a peres felek együttélése idejében is ugy felperes, mint alperes cselédként kereste meg kenyerét, s hogy azok elválása óta felperes anyagi helyzete kedvezőtlenebbre nem változott; és minthogy felperes megállapittatni sem kérte, hogy a ténymegállapítás szerint kocsisként alkalmazott alperes valamely czimen vagyonra tett szert, avagy hogy ő munka- és keresetképtelenné vált volna: a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt, midőn lényegben azt mondotta ki, hogy alperes ez idő szerint felperes külön eltartására és illetve a külön eltartás pénzbeli egyenértékének megfizetésére nem kötelezhető. (G. 1899. decz. 11. I. G. 507. sz.) Azonos: G. G. 355/1902. G. I. G. 504/901. G. G. 17/1901. C. I. G. 227/1900. G. G. 4/1905. G. G. 511/1904. C. I. G. 457/1902. 398. A váló- vagy bontóperben hozott Ítélet az ideiglenes nőtartás iránti perben hozott Ítéletet a törvénynél fogva hatályon kívül helyezi. Az ideiglenes nőtartás iránti perben hozott Ítélet, melynek csak az a czélja, hogy a külön élő nő megélhetése a közte s férje között a házassági jogviszonyok végleges rendezéséig biztosítva legyen, mint ideiglenes intézkedés a válóperben hozott Ítélet következtében a törvénynél fogva hatályát vesztette, tehát anélkül, hogy evégből felperesnek külön perújítással vagy a kötelezettség megszűntének kimondása iránt külön perrel kellene fellépnie. (G. 1902 febr. 28. I. G. 580/1900.) — Azonos: G. I. G- 505/1901. C. I. G. 148/1901. Szegedi Tábla: G. 32/1906. sz.