Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog G39 A tartásra jogosítottnak igénye a tartásra kötelezettnek jogutódjai ellen. C. 1892 febr. 4. 7922/891. Gl. II. 2. 906. 1. Telp. kérte ugyan, hogy alp.-ek az 1890. május óta elmaradt tartás és ruházásnak megtéritésére kötél eztessenek, de tekintettel a tartás fejében átadott ingatlannak és igy a jövedelemnek csekély értékére, melyből a tartásnak csak a közös háztartásban nyújtása következtethető, felp. kérelmének csak akkor volna hely adható, ha alp.-ek a tartást házukban is megtagadták; ez azonban nemcsak be nem bizonyittatott, sőt alp.-ek már elleniratukban kijelentették, hogy felp.-t, ha visszajön, tartani és ápolni készek. Curia 1894 jun. 19. 8651/93. sz. Gl. II. 2. 907. í. Ha valamely összeg annak javára köttetik ki, aki valakit élete fogytáig eltart, azon összeg az eltartottnak életében még nem követelhet. Curia 1891 febr. 12. 4021/90. sz. Gl. II. 2. 907. 1. Ellátási kötelezettség terhével történt vagyonátruházás hálátlanság miatt való megtagadása. C. 10.419/93. sz. Pozsonyi T. 1900 decz. 17. G. 85. Gl. II. 2. 907. 1. T. V. 582. 1. Tartási kötelezettség terhével kötött vagyonátruházási szerződés felbontása, ha a teljesités lehetetlenné vált. C. 1892 decz. 7. 353. Gl. II. 2. 908. 1. A szerződés felbontása a tartási kötelezettség nem teljesítése miatt. C. 1899 nov. 10. 3008. sz, Gl. II. 2. 909. 1. Tartás kikötése kamatfizetés fejsben C. 1893 jan. 10. 5250. Gl. II. 2. 909. 1. Házasfelek tartási jogosultságának mértéke az egyik elhalálozása esetén Temesvári T. 1898 október 27. G. II. 60. sz. Gl. II. 2. 910. 1. A szabad lakás és minden szükségessel ellátásból álló kikötményhez való jogát a kikötményes nem veszti el az által, hogy más községbe tette át lakását, ha nem volt kikötve, hogy a kötelezettel egy háztartásban éljen és ehhez képest a kikötményt természetben élvezze. Curia 1906 június 15. I. G. 76. sz. Gr XIII. 387. 1. G. XI. 388. 1. Jogszabályt képez az, hogy a nő szülői vagy nagyszülői házához befogadott s ott családjával együtt tartásban és teljes ellátásban részesülő férj, — külön kikötés nélkül — a háztartás és a gazdaság körül végzett munkájáért az ellenértékképpen családjával együtt élvezett ellátáson felül külön díjazást nem követelhet. Bpesti T. 1905 november 23. I. G. 291/905. sz. Gr. XIII. 387. 1. T. X. 155. 1. Jogszabály az, hogy ellenkező kikötés hiányában a szerződésileg kötelezett lakás, élelmezés, ruházat, fűtés és világítás az ezt elvállaló fél részéről természetben s az elvállaló háztartásában szolgáltatandó és mindezeknek egyenértéke csak akkor követelhető a jogosított részéről, ha a szolgáltatásoknak természetben való élvezhetését a kötelezett saját hibájából teszi lehetetlenné. Curia 1905 decz. 14. I. G. 306/905. sz. Gr. XIII. 387. 1. G. XI. 127. 1. Azon átruházást, amely szerint az ingatlanokat átvevők az ingatlanokat átbocsátót élethossziglan minden munkájában segíteni, betegségében ápolni, ruhanemüekkel és élelmiszerekkel ellátni, gyengeségében gyámolítani, kellően tisztelni és eltemettetni kötelesek, emez ellenszolgáltatások erejéig nem lehet ajándékozási, hanem visszterhes jogügyletnek kell tekinteni. C. 1905 augusztus 30. 3469/904. sz. (U. o.) Amennyiben az időszakonként teljesítendő kötelezettségek egyáltalán nem teljesíttetnek, a jogosult nem kényszeríthető arra, hogy a kötelezettség érvényesítését minden időszakban külön per tárgyává tegye, hanem az a teljesités elmulasztása esetében a jövőre kihatással is kérhető és megítélhető. C. 1905 nov. 7. I. G. 227/905. sz. Gr. XIII. 388. 1. G. XI. 74. 1.