Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog S7 nem zárja. Curia 1990. november 7. 2467. 1900. sz. Gr. VII. 224. 1. A törvény üzerint vélelmezett 6—10 hónapi gyermekfogamzási időszak legrövidebb ideje 182 nappal, leghosszabb ideje pedig 300 nappal számitandó, mindenkor beszámitva a nemzés és születés napját is. Curia 1897. október 29. I. G. 228. Gr. VII. 224. 1. A házasság- fennállása alatt született gyermek törvénytplennek csak azon esetiben mondható ki, ha bebizonyíttatott, hogy a gyermek fogamzása idejében a házasfelek nem érintkezhettek. Az anya beismerése s azon körülmény, hogy a házasfelek közt per volt folyamatban, hogy a nő azon idő alatt más férfival élt egy háztartásban együtt, elegendő bizonyítékot nem képez. C. 1893. nov. 7. 6380. sz. Gr. VII. 224. 1. A gyermek törvénytelenitését elíő sorban a férj, másodsorban pedig a férj halála után annak örököse szorgalmazhatja. C. 1895. márcz. 21. 4552/94. Gr. VII. 225. 1. A gyermekek törvénytelen születésének kimondása iránti per csak a törvényes apa vagy esetleg az örökösök által tehető folyamatba s az ily per a felek beleegyezésével sem tartozhatik sommás útra. C. 1904. márcz. 5. G. 608/903. Gr. X. 63. 1. A jogi vélelem azon gyermekre nézve, ki törvényes házasság esetében a férj halála után 300 napon belül született, annak törvényessége mellett szól: ezzel szemben, aki a gyermek törvénytelenségét állítja, az kétségtelen módon tartozik bizonyítani, hogy a gyermek fogamzása idejében a házasfelek nemileg nem érintkeztek. C. 1904. nov. 15. 7128. Gl. II. 1. 318. 1. A törvénytelen születésnek bírói ítélettel való megállapítására irányuló jogot a vélelmezett atya halála után annak örökösei is, tekintet nélkül azoknak törvényes vagy végrendeleti örökösi minőségükre, gyakorolhatják. A törvénytelen születés kimondására irányuló jognak az érvényesítése a hazai jog szerint külön határidőhöz kötve nincs s az örökösök jogosultak a születés törvénytelenségének: megállapítását szorgalmazni mindaddig, mig azt a vélelmezett apa tehette. Curia 1897. jun. 15. 5240/96. sz. Gr. VII. 225. 1. Valamely gyermek törvénytelen ágyból való származásának kimondását per utján első sorban jogosított követelni a férj, annak elhalálozása esetén pedig a törvényes vagy végrendeleti örökös. Lfi. 1396. 1879. Gr. VII. 226. 1. Ha férj a gyermek születése előtt elhalt, az osztrák ptk. 158., 159. §§-ai szerint az örökösök azon joga, hogy a törvényes születést kétségbe vonhassák, nem a férj halálától, hanem a gyermek születésének tudomásukra jöttétől három hó alatt érvényesítendő. Curia 1890. október 28. 3102. Gr. VII. 226. 1. Az oldalági örökösök nincsenek jogosítva az örökhagyó gyermekének törvényességét kétségbe vonni. Budapesti tábla 21.548/1885. Gr. VII. 226. 1. Aki a születés törvényes voltát megtámadja, tartozik annak ellenkezőjét bizonvitékokkal megdönteni. Lfi. 1396. 1879. Gr. VII. 226. 1. Törvénykezési gyakorlatunk szerint a törvénytelen származás kimondása iránti perben a törvénytelenittetni kért gyermek anyja ellen is indítandó a kereset. C. 1899. jan. 7. 5300/98. C. 1896. október 28. 1745. Gr. TO. 227. 1. ^ A születés törvényességének kérdése csak oly perben döntethetik el, melyben a kiskorú érdeke gyámhatóságilag kirendelt gondnok által törvényesen képviselve van s igy házassági válóperben, melyben a gyermek születésének törvényessége vagy törvénytelensége kérdésében az anya, ellentétes érdeknél fogva, kiskorú gyermekét nem képviselheti, annak nyilatkozata e tekintetben irányadóul nem szolgálhat. Curia 1894. máius 19. 3425. Gr. VEI. 227. 1.