Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 81 való igényét a törvény értelmében elveszti. C. 1877. okt. 11. 9818. sz. Gr. VII. 206. ]. A hitbér ugy elnevezésénél, valamint általános jogi természeténél fogva, lényegileg jutalmazása annnak a hitvestársnak, aki a házasság által keletkezett hitvestársi kötelességeit a házasság kötésekor tett foga dalmához képest, hiven teljesiti, ebből folyólag pedig önkényt következik, hogy esiez ajándékozásjellegü követelés azt a nőt nem illeti, aki a házasság tartama alatt házastársi kötelességeit szándékosan és súlyosan megsértette. Curia 1899. márcz. 8. 6354. sz. Gr. VII. 207. 1. Gl. II. 1. 302. 1. A törvényes hitbért eltörli az irott hitbér és igy az özvegy feleség mind a kettőt nem követelheti, mert az embernek gondoskodása eltörli a törvénynek gondoskodását. Pl. tab. Dec. 9. ad. acquis. mobil. Állandó gyakorlat. Gr. VII. 207. 1. Amikor a szerződési hitbér a szerződés érvénytelenségénél fogva nem érvényesíthető, a törvényes hitbérhez való jog éled fel. Az özvegy második férje örököseitől a törvény által megállapított hitbéröszszegnek csak a felét igényelheti. (II. K. I. R. 96. ez.) A hitbér első sorban a szerzett vágyért terheli. C. 1895. ápr. 17. 5952/94. sz. Gr. VII. 208. 1. Gl. II. 1. 295. 1. A másodszor férjhez ment nőnek törvényes hitbére a törvény által megállapított hitbér összegének a feléből áll C. 5298/903. sz. A házasságkötés utáni időben kötelezett összeg nem hitbérnek, hanem halálesetre szóló ajándékozásnak tekintendő. Curia 1885. máj. 12. 1043. sz. Gr. VII. 209. 1. Még ha a szerződésben annak is neveztetett, még sem minősíthető ellenhitbérnek az az összeg, amelyet a menyasszony atyja a házasság megkötésekor a férjnek átadott. C. 1888. decz. 12. 5711. sz. Gr. VII. 210. 1. Tatics-Sáudor: Döntvények V, Férjétől különélő nő hitbért nem követelhet. Curia 1890. decz. 29. 4512/95. Gl. II. 1. 297. 1. Ami a házassági szerződésnek azt a rendelkezését illeti, hogy a 10.000 forint hitbérösszeget felperes alperestől bármikor követelheti, ez — amennyiben a házasság tartama alatti érvényesítésre volna vonatkozható — miut az irott hitbér természetével ellentétes kikötés, törvényes gyakorlatunk szerint nem / érvényes. Curia 1897. január 27. I. G. 384/96. sz. Gr. VII. 210. 1. Gl. II. 1. 302. 1. Tekintve, hogy a hitbér, legyen az. irott vagy törvényes, jogi természeténél és czéljánál fogva, >a házasság fennállása alatt nem követelhető, ennélfogva a hivatolt közjegyzői okiratban szabályozott jogügylet, mennyiben az irott hitbér már a házasság tartama alatt követelhetőnek állapíttatott meg, érvénytelen. Curia 2266/1888. 7175/1871. Gr. VII. 211. 1. A hitbérkötelezés nem a halálesetre szóló rendelkezés, mert az Ítélkezési állandó gyakorlat szerint a házassági kötelék felbontása esetén, tehát az azt kötelezőnek életében is követelhető. C. 1900. nov. 13. 450. Gr. VII. 211. 1. Az irott hitbért a nő csak özvegységre jutása, illetőleg a házassági kötés felbontása esetében követelheti. Kassai tábla 5893/1893. C. hh. 1506/1895. L. még Curia 7175/1871. Gr. VII. 211. 1. Az irott hitbér a házassági kötelék végleges felbontása esetén is érvényesíthető. Curia 1893. nov. 28. 9307/1892. Ellentétes: C. 1899. jul. 24. 2934. C. 4055/1886. C. 5711/1887. C. 751/887. C. 304/884. C 3893/1878. Gr. VII. 212. 1. Gl. II. 3. 299. 1. A hitbért kötelező által életében tett ajándékozás nem hiusítja meg a hitbér követelésére jogosítottnak ebbeli igényét, mert a • hitbérkötelezés nem tekinthető puszta ajándékozásnak, hanem a hitbérre kötelezett fél olyan vagyoni terhét, tar6