Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 59 időn át meg nem indította. C. 1905. okt. 6. I. G. 146/905. G. XI. 45. 1. Ha a nőt a férj anyja a közös lakásból kitiltotta és többé a házba be nem engedte, a férj pedig nejével külön háztartást kezdeni nem akar, bár vagyoni körülményei szerint ezt megteheti, a nő különélésének oka a férj magaviseletére vezethető vissza. C. I. G. 905. okt. 19. 181/905. Gr. XI. 53. 1. A férjnek jogos oka van nejét magától elűzni, ha bizonyítást nyer az, hogy a nő férje tudta nélkül ennek vagyonából tetemes mennyiségű terményeket saját rokonainak elajándékozott. C. I. G. 905. nov. 24. 278. G. XI. 99. 1. el, mégis a férj nejét külön eltarHabár a nő férjét ok nélkül hagyta el, mégis a férj nejét külön eltartani köteles, ha a nő eltávozása óta más nővel ágyassági viszonyban él s ezzel 'nejének a visszatérést lehetetlenné teszi. C. I. G. 900. márez. 10. 556/905. G. XI. 251. 1. Az 3 886: VII. t.-cz. 22. §-a a nőnek a tartásról való lemondása érvényességéhez közjegyzői okiratot követelvén, a törvény kifejezett rendelkezése mellett a bármely más alakban létrejött okirat, amely ily lemondást tartalmaz, érvénytelen és jogok szerzésére alkalmatlan; következésképp sem a főszolgabíró, sem az árvaszék előtt ebben a tárgyban kötött, illetőleg jóváhagyott egyezségnek jogi hatálya a nőtartás kérdésében nem lehet. C. I. G. 906. márez. 31. 744/905. G. XI. 288. 1. Abban az esetben, midőn az előző perben a bíróság az alperest ideiglenes nőtartásra egyedül azért nem kötelezte, nert felperest a saját atyja tartja el és alperes a felperes atyja által kötelezett évi járadékot felperes eltartására kívánta fordíttatni, azonban ez a helyzet utólag annyira megváltozott, hogy felperes az atyjánál megfelelő ellátásban már nem részéri}] és az atya .i járadék fizetésére többé nem képes, felperes, perújítás nélkül is, alperestől megfelelő tartásdijat követelni jogosult. C. I. G. 906. jun. 13. 243/906. G. XI. 385. 1. A nő az ideiglenes tartásra érdemetlenné vált azáltal, hogy a házastársi együttélés alatt, amikor még nem volt elmebeteg, más férfival szerelmi viszonyt folytatott C. I. G. 907. febr. 13. 645./906. G. XII. 264. 1. A nőnek az a ténykérdése, hogy csekélyebb értékű élelmiszereket férjének tudta és beleegyezése nélkül elvitt és első házasságából származott gyermekeinek ajándékozott, nem állapítja meg a házastársi kötelességeknek oly súlyos megsértését, amely a férjet a házastársi életközösségnek megszakítására jogosítaná fel. C. I. G. 906. jun. 23. 108. G. XI. 398. 1. Tartási perben megengedendő annak bizonyítása, hogy felp. házastársi kötelességét súlyosan sértette. C. 1902. nov. 22. G. 300. sz. Gl. II. I. 146. 1. Hasonló: 1902. nov. 22. G. 22. sz. Házastársi vétkesség megbocsátása a tartási kötelezettséget szüli. C. 1902. nov. 23. I. G. 303. sz. Gl. II. 1. 146. 1. Eredetileg alaptalanul távozott nő tartási jogosultsága. C. 1900. jun. 16. I. G. 215. sz. Gl. II. 1. 149. 1. Az előző sérelmek mo-1 'x'sa utáni együttélést megszakító férj tartásra köteles. C. 1901. jun. 8. I. G. 188. sz. Gl. II. 1. 149. 1. Tettlegességgel párosult czivakodás alapján támasztott tartási igény. C. 1898. szept. 1. I. 184. sz. Gl. 1T. 1. 153. 1. A magzatelhajtással vádolás folytán eltávozott nő tartási igénye. C 1899. jul. 18. I. G. 219. sz. Gl. II. 1. 154. 1. Férj hozzátartozóinak bántalmazása folytán távozott nő tartási igénye. C. 1897. jun. 30. 1. G. 165. sz. (II. II. 1. 156. 1. Ok nélkül távozott nő tartásdija a