Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

34 Magá: Ágy és asztaltól való különélés idejének letelte után a bontó perben uj tárgyalás tűzendő. C. 1897. szept. 22. 2910. sz. Gl. II. 1. 109.1. A 80. §. a) pontjának eseteiben ideiglenes itelet nélkül felbontó itélet nem bozbató. C. 1897. márcz. 9. 812. sz. Gl. II. 1. 112. 1. A 99. §-ban megszabott (batáridő elmulasztása miatt nincs igazolásnak helye. C. 1900. febr. 13. 67. sz. Gl. H. 1. 112. 1. Az ismeretlen helyen tartózkodó alperes ellen elrendelt ágytól és asztaltól való különélés alperes jelentkezésekor is hatályos. C. 1902. jun. 26. 4018. sz. Gl. II. 1. 113. 1. A házasság az ágytól és asztaltól való különélést rendelő Ítéletben megszabott idő eltelte után. csak ujabbi kérelemre bontható fel. C. 1898. máj. 11. 1482. sz. Gl. II. 1. 115. 1. Bontási kérelem. C. 1898. márcz. 28. 238. sz. Gl. II. 1. 115. 1. Határidő számításának kezdőpontja. C. 1901. szept. 11. 5187. sz. Gl. II. 1. 116. 1. Bontási kérelem idejének elmulasztja. C. 1741/1901. sz. Gl. II. 1. 116. 1. A házassági törvény 100. §-ában záros határidő van kitűzve, mely alatt felperes keresetét, alperes pedig viszonkeresetét kifejezetten fentartani köteles és a megszabott három havi határidő után — a 83. §. második bekezdésében megjelölt Let kivéve — ezt többé nem teheti. C. 1903. január 13-án 7966. sz. Gr. VII. 100. 1. Mindkét alsóbiróság lényeges szabályt sértett meg azzal, hogy a jelzett véghatárnap letelte után, vagyis 1898 máj. 21-én tartott tárgyaláskor már elkésetten előterjesztett kérelem alapján, a viszonkeresetét érdemileg eldöntötte. C. 1898. decz 14. 5630. sz. Gr. VII. 100. 1. Ellenkező: az 1894. évi XXXI. t.-cz. 100. §-a nem írja elő, hogy a házasság felbontása iránt beadott kérelem, amennyiben az a különélésre megszabott idő letelte után három hónapnak leteltével adatott be, hivatalból visszautasítandó volna, ily visszautasítást kimondó törvényes rendelkezés hiányában tehát az által, hogy a késedelmet nem utasította vissza, a törvényszék nem követett el oly szabálytalanságot, mely az 1881. évi LIX. t.-cz. 39. §-ának valamely pontja ,a'lá vonható s ez okból eljárása megsemmisíthető volt volna. C. 1899. márczius 5-én 78. szám-' Gr. VII. 101. 1. Azonos: C. 1903. okt. 6. 2036/903. Gr. VII. 102. 1. H. T. 100. §-ában felhozott három hónap consumálja a bontó kereset jogalapját s i^v ha alperes viszonkeresettel élt s érintett három hónap alatt nem kéri külön a házasság felbontását, a viszonkereset nem vehető többé figyelembe. C. 1898. szeptember 6-án 2989. sz. Gr. VII. 101. 1. Gl. II. 1. 118. 1. A különélésre szabott idő eltelte után 3 hónapon tul felperes az 1894: XXXI. t.-cz. 100. §. szerint a perben érvényesített ok alapján a házasság felbontását többé nem kérheti. Az ellenfél oly beleegyezése, mely által ez a záros határidő meghosszabbíttatnék, jogi hatálylyal nem bir, s a határidő folyásának szünetelése nem állapitható meg vétlen mulasztás vagy az ügyvéd hibája alapján és nem foglalhat e tekintetben helyet igazolás sem, hanem csupán a kérelem előterjesztését gátló erőhatalom, vagy cselekvőképtelenségnek az eljárás rendén bebizonyított esete vehető figyelembe. C. 1903. szept. 20. 4305. (Gr. VII. 101. 1. és Gr. X. 58. 1. Az anyagi jog által szabályozott határidők elmulasztása igazolással nem orvosolható. C 1899. jun. 20. 1207. sz. Gr. VII. 101. 1. Gl. II. 117. 1. Az elsőbiróság a házasságot felbontja; a tábla a keresetet elutasítja, mert a bontási kérelem a 100. §-ban megállapított 3 hó után adatott be. A Curia kellő időben beadottnak mondja s a