Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

Magánjog 31 nem állapithatja meg. C. 1097. május 14. 2206/907. Gr. XIV. 583. 1. A feleség joga a férj nevének viselésére a ht, előtti időben. C. 1901. jan. 9. 5336. sz. Gl. II. 1. 106. 1. A H. T. 94. §-ának az a rendelkezése, hogy az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti, i'mperativ közjogi szabál.v, melyet a feleknek közmegegyezéssel sem áll módjukban megváltoztatni. C. 1902. okt. 15. 6445. Gr. VII. 94. 1. A vétkesnek nyilvánitott nő elvált férje beleegyezésével nem viselheti ennek nevét. C. 1905. márcz. 29. 1142. Gr. XII. 243. I. Ha a nem vétkes no oem fejezte ki abbeli akaratát, hogy férje nevét továbbra is viselhesse, ugy e jog öt meg nem illeti s ez irányban felesleges az Ítéletben rendelkezni. C. 1897. okt, 13. 4367. Gr. VII. 95. L Gl. II. 1. 105. 1. Az 1894: XXXI. t.-cz. 94. §-a minden esetre kötelezően rendelkezik az iránt, hogy az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti s a bontó ítéletben az külön kimondandó, ha a nem vétkes nő férje nevetnek megtartására jogosittatik. G. 1901. május 29. 1809. sz. Gl. II. 1. 107. 1. Gr. VII. 95. 1. A H. T. 94. §. első bek. tiltó rendelkezést foglal magában arra nézve, hogy az elvált vétkes nő férje nevét viselhesse, ennélfogva e tiltó rendelkezésbe ütköző megállapodás a bíróság részéről tudomásul vehető nem lévén, ezt illető kijelentést mint törvénybe ütközőt hivatalból meg kellett semmisíteni. C. 1904. november 8. 8926. Azonos 1905. február 9. 502. Gr. XII. 244. 1. Az 1894: XXXI. t.-cz. 94. §-ának abból a rendelkezéséből, melynek értelmében az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti, nyilvánvaló, hogy a vétkesnek nyilvánitott alp. férje nevét már a törvénynél fogva egyáltalában, tehát abban az esetben sem viselheti, ha attól biróilag kifejezetten nem is tiltatik el és igy a birói eltiltás merőben felesleges. C. 1905. jun. 23. 5296/905. P. (u. o.) Bíróság a házasság felbontása iránt rendelkező ítéletben intézkedhetik ugyan a házasfelek közös kiskorú gyermekeinek elhelvezése és tartása felől, de az 1894: XXXI. t.-ez. 95. §-a alapján arra nincs hivatva, hogy a törvénytelen származású gyermekek elhelyezése és tartása iránt hivatalból rendelkezzék. O. 1901. nov. 18. 3413. sz. Gr. VII. 95. 1. A H. T. 95. §-a csakis a házasfelek közös törvényes gyermekeiről intézkedik, s igy a biróság a házasság felbontása iránt rendelkező Ítéletben intézkedhetik ugyan a házasfelek közös kiskorú gyermekeinek elhelyezése és tartása felől, de az 1894:tXXXI. t.-cz. 95. §-a alapján arra nincs hivatva, hogy a törvénytelen származású gyermek elhelyezése és tartása iráinit hivatalból rendelkezzék. C. 1901. szept. 18. 3413. Gr. VII. 95. 1. Az a körülmény, hogy a házasság a házassági törvény 77. §-a alapján az anya hibájából bontatott fel, nem zárja ki, hogv a kiskorú leánygyermek 7 éves életkorának betöltése után is, tartás és neveltetés végett az anyára bizassék. Kir. T. Gr. XII. 244. 1 Ha a biróság a H. T. 96. §-a esetén a gyermektartás kérdésében nem határozott, ugy a gyermektartás későbbi megszűnése tárgyában is a gyámhatóság és nem a biróság van hivatva határozni. C. 1902. nov. 25. 4708. Gr. VII. 96. 1. A H. T. 96. §-ából, de az idézett törvény 97. §-a rendelkezéséből is következik, hogy ha a házassági bontóper bírósága a közös kiskorú gyermekek tartása felől nem határozott, a bontóper befejezése után a felbontott házasságból származó kiskorú gyermekek tartása iránt határozni a gvámhatóságnak, nem pedig a bíróságoknak hatáskörébe tartozik. C. 1906. november 27 I. H. 34/1906. Gr. XIV. 5S3. 1. Gyermek elhelyezése a vétkes szülő-