Tatics Péter - Sándor Aladár (szerk.): Összefoglaló döntvénykönyv. A felsőbírói határozatokban levő elvi kijelentések rendszeres foglalata, a közhasználatú gyűjteményes munkák alapján, - a forráshelyek részletes megjelölésével. V. kötet (Budapest, 1910-1911)

402 Magánjog ekként a végleges szerződés a peres felek között létre nem jött. C. 1901 jan. 31. I. G. 589. sz. Gl. II. 2. 4G2. lap. Szerződési pontozatok hatálya. Curia 1897 ápr. 7. I. G. 89. Gl. II. 2. 462. 1. B. tábla 1898. szept. 13. I. G. 151. Gl. II. 2. 463. 1. A teljesítés megkezdése mint a szerződés megkötésének bizonyitéka. 0. 1901 okit. 1. I. G. 288. Gl. II. 2. 464. 1. Ajánlat visszavonása. Minthogy az anyagi jogszabályok szerint a tett ajánlat visszavonása csak az ajánlat meg nem érkezte előtt, vagy azzal egyidejűleg érkezetten engedhető meg és minthogy a kellő alakban tett ajánlatnak a másik fél által való elfogadása esetén a felek között a szerződés végleg megkötöttnek tekintendő; minthogy továbbá az alp. által a felp.nek tett B) alatti ajánlat a tervbe vett szolgálati szerződés minden lényeges feltételét magában foglalja és az kellő alakban felp. tudomására jutván, azt felp. elfogadta és ekként a peres felek között a szolgálati szerződés tényleg létre jött, a felebbezési bíróság a fentebbi jogszabályoknak megfelelőim vonta le az ítéletben megállapított tényállásból azt a jogi következtetési, hogy alp. és felp. közt oly szolgálati szerződós létesült, amelynél alp. azon levelének, amelyben kellő alakban tett B) alatti ajánlata annak felp.-hez lett érkezése és elfogadása után visszavonja, jogi hatályt tulajdonítani nem lehet; egyszersmind azon jogszabálynál fogva, hogy az érvényesen létrejött szerződéstől egyoldalulag visszalépni nem lehet és hogy a szerződést szegő fél a vétlen félnek a szerződésszegésből eredő kárát megtéríteni tartozik, törvényszerűen állapította meg alp.-nek kártérítési kötelezettségét is. Bpesti T. 1899 aug. 30. I. G. 138. Gl. II. 2. 465. 1. Az osztr. polg. törvénykönyv 887. §-a feltételezi, hogy azon esetre, a midőn egy szerződési ügylet felett okirat készült, a szerződő felek ebben az okiratban kizárólagos és egyedül érvényes akaratukat foglalták, s hogy egyéb megbeszélésektől, amelyek korábban vagy egyidejűleg történtek, elállottak. Oly esetben azonban, amikor a felek közös akarata nem arra czélzott egyedül, amit az okiratba letettek, hanem egyébre is volt irányítva, nem az osztr. polg. törvénykönyv 887. szakaszának intézkedése, hanem a feleknek valódi akarata az irányadó. C. 1905 áor. 26. 2827/904. Gr. XII. 347. 1. Jogszabály, hogy a szerződés értelmezésénél, bár annak a használt szavakból kell kiindulnia, a felek akarata az irányadó, nem pedig a szerződésben használt kifejezésnek betű szerint való értelme; aki tehát azt állítja, hogy ő más értelemben fogta fel a szerződésben használt szavakat, mint amelylyel azok közönséges értelmezéssel magyarázhatók, még pedig; a,zért, mert neki a szerződésnek illető szavait a másik fél a szó szerint való értelmezhetéstől eltérően magyarázta meg: az ezt az állítását bebizonyítani köteles, tehát erre a bizonyításra jogosult is. De jogszabály az is, hogy a szóbeli megállapodás az ugyanarról a jogügyletről létrejött írásbeli szerződés* mellett is hatályos annyiban, amennyiben annak értelmezésére szolgál. C. 1906 decz. 19. I. G. 468. sz. Gr. XIV. 639. 1. Községi biró és jegyző által kötött felmérési szerződés érvényessége. C. 1907 jun. 4. G. 244. Gr. XIV. 639. 1. Hallgatag akaratnyilvánítás. Az örökhagyó hitelezője követeléséről lemondottnak nem tekinthető az okból, mert mint az örökösök közel rokona és gondnoka, a leltárt aláirta a nélkül, hogy követelését abba felvétette volna. Curia 1884 április 18. 1450. sz. Gr. VIII. 633. 1. A férjet megillető vagyonkezelési jogosultság annyira nem terjedhet,